Hű, ma még érdekesebb kirándulásunk volt!
Autóval, igencsak vadregényes kis szűk utakon elmentünk a Remetei kolostorhoz, ahol ott hagytuk a Mamát, ugyanis innen egy egyre inkább nehezedő gyalogtúrával értünk el a célunkhoz: a Remetei szoroshoz.
Eleinte egy szép kis szekérúton mentünk egyre beljebb az erdőbe, folyamatosan egy kis zúgó patakot követve, aztán már csak libasorban tudtunk haladni, végül más csak szinte a patakban lehetett menni, ugyanis például csak a sziklába épített nagy fém kapaszkodókon tudtunk tovább menni. Végül elértünk egy kapu alakú sziklához, ahol is a szembe jövőktől megtudtuk, hogy onnan már tényleg csak a patakban gázolva lehet haladni, azt pedig sajnos a felnőttek nem vállalták
(mi benne lettünk volna! ki is próbáltuk mennyire hideg a víz és picit sétálgattunk benne). Amúgy is már több mint három órája jöttünk, úgyhogy innen visszafordultunk és visszafelé is megismertük az utat - csak most egyre könnyebb volt az utunk :)
Végül visszaértünk a kolostorhoz, ahol a Mama már nagyon várt minket - ugyanis eléggé unta már a várakozást - hiába szép a kolostor belül, amit persze mi is megnéztünk, de valóban nem túl izgi...
Hazafelé a szállodába még megálltunk Nagyenyeden vacsorázni egy étteremben, ahol finom pizzát ettünk, de mondjuk már eléggé éhesek is voltunk, mert csak nasikat ettünk napközben a túrán.
Milán
