Ma kirándulós napunk volt:
A svédasztalos reggeli után már indultunk is. Elsőnek a közeli sóbányába mentünk, ahol annyi lépcső van, hogy hihetetlen... Szerencsére volt lift is a Mamának, de mi többiek bátran lépcsőztünk, mégpedig igencsak sokat! De megérte mert lent a bányában még egy óriáskerék is lazán elfért és persze ki is próbáltuk. Kicsit még lejjebb lépcsőzve pedig egy kis bányató volt irtó sós vízzel, ahol kibéreltünk két csónakot és picit csónakáztunk. No és utána felfelé is lépcsőn mentünk, és bőven hamarabb felértünk, mint a Mama lifttel, mert neki jó sokat kellett sorba állni... Mivel itt voltak büfék, ezért itt ebédeltünk (én egy fél hamburgert), és már indultunk is tovább egy tényleg szuper helyre, a Tordai Hasadákba. Na itt nem lépcsőzni, hanem túrázni kellett egy csomót, de ezt is nagyon élveztük és a táj is csodaszép volt, a patakkal és a hatalmas sziklákkal. De a legjobb az volt, hogy a kocsihoz visszaérve még felmehettünk egy kisebb hegyre és kirohangálhattuk magunkat a dombokon. Ja és aranyos - igaz kunyerálós - kutyusok is voltak ott, még egy cuki fekete kiskutya is.
Innen már a szállodába jöttünk vissza és zuhanyozás után lementünk vacsorázni. Azért ide a szálló éttermébe, mert a vacsi után meglepetésnek a Boti kapott egy finom tortát is a szülinapjára. Utána pedig mindenki feljött hozzánk és felköszöntöttük a Botit.
Milán
