Milán blogja

Vasárnap lévén Újpestre mentünk ebédelni és ma igazán kedvemre valót főzött a Mama: gombás bolognai sertésbordát. Nyami. Finom volt! Mivel jól ettem, egy kindertojást is kaptam, amiben egy turbó kismotor volt.
Ezután a mamával kiegészülve elmentünk az Újpesti temetőbe virágokat és mécsest a sírokra vinni. De még nem haza jöttünk, hanem előbb vásárolni mentünk és a teszkózás után anya vett nekem (és magának) meleg őszi cipőt. Az enyém azért is klassz, mert olyan jó a cipőfűzője, amit könnyű masnira kötni :)
Este már megint egyszerre ment vagy három műsor is a tévében, amit nézni szerettem volna, úgyhogy egyikről a másikra kapcsolgattunk...

Milán

Délelőtt anya áthívta a Mamát amikor mentek a Dömével sétálni, mert bogarak voltak a lisztben és a Mama hamar hozott át, hogy el tudjon készülni az ebéd még időben. Nem is baj, mert addig én a Dömével szórakoztam legalább :)  Még délelőtt apával átvettük a verset és már hibátlanul el tudtam mondani az egészet! Aztán elkészült az ebéd: tojásleves és sólet. Háromig még játszottam, aztán a Mamával kiegészülve elmentünk a temetőbe, ahol a Krisztiékkel is találkoztunk, és miután mindenhol mécsest gyújtottunk, a Kriszti mondta, hogy menjünk hozzájuk palacsintázni... hát nem kellett kétszer mondani! Én mentem is onnan velük, apáék meg hazavitték a mamát és utánunk jöttek. Pont egy vicces filmet néztünk, és olyan finom volt a palcsi (nomeg ebédre sem ettem túl sokat igazándiból), hogy ötöt be is toltam! Utána a hazaindulásig egyfolytában autóztunk, itthon pedig mentem is fürdeni lassan, mert este x-faktor!

Milán

Reggeliztünk épp, amikor apa indult Pécsre a Klári mamával, Julika nénivel és a Petivel, mi pedig integettünk nekik az ablakból jó utat kívánva. Aztán anya átvitt a Kati mamához, mert ment dolgozni, én pedig délelőtt ott játszottam: átvittem az éneklős műsorom papírját és azt folytattam. Ebéd előtt levittük a Dömét és én sétáltathattam, aztán  a mama főzött fincsi túróval töltött gombócot, és ebéd után nem sokkal elmentünk anyáért az oviba, onnan meg a pennybe vásárolni. Az eredeti terv az volt, hogy még megyünk a piacra is, ami végül elmaradt, viszont így a fontos éneklős papírom ott maradt a mamánál! Katasztrófa! No de megoldottuk: a házuk elé levitt a mama és onnan hazafutottam, itt meg anya várt a lépcsőháznál - szóval félig-meddig egyedül hazajöttem... 
Délután itt volt a Sárdi bácsi is, aztán apa is hazaért, én pedig megnéztem anyával az Aladdin rajzfilmet, ami egész jó volt. Utána vacsorára is gombócot kaptam, és mentem is fürdeni, mert este a celebvagyok-ot is nézni akartam...

Milán

Egyeztettük apával a mai napi program ötleteinket és végül a következőkben maradtunk:
Reggel egy kis játszás után elmentünk vásárolni az Aldiba, de előbb még beugrottunk mellette a Freshnapfba és megnéztem a kedvenceimet - a szakállas agámát, a kaméleonokat és a pókokat. Képzeljétek, az egyik hatalmas madárpók épp bevonult a köve alá és a "bejáratot" a szemünk láttára szőtte be egy hálóval. Irtó érdekes volt látni, ahogy hálót sző! 
A vásárlás apával elég gyors volt és még egy halom kinder-pinguit is kaphattam, szóval így nem vészes a dolog... Hazaérve apa kipakolt és már indultunk is tovább, ugyanis a következő napirendi pont egy kis séta volt a Wekerlére, ahol szép leveleket kerestünk és én vittem a fényképezőt és állatokat fotóztam: macskát, kutyát, galambot, harkályt.
A sétában megéheztünk, úgyhogy apa rögtön meg is sütötte a két pizzát, amit reggel vettünk és jól laktunk, aztán folytattam az éneklős játékomat. Közben anya hazaért, apa pedig elment szervizbe, amikor megjött akkor befejeztük a verstanulást: most már tudom mind a négy versszakot. Utána megnéztük a Játék határok nélkül hétvégi adását és vacsi után mentem fürdeni, hogy este is tudjak vetélkedőket nézni...

Milán

Reggel arra keltem, hogy anya elment dolgozni, de persze apa már fent volt és épp a reggelimet készítette (vadiúj kakaós-mogyorós vaníliás krém gofrival!), aztán játszottam tovább az énekversenyemet kilencig, akkor ugyanis átvitt apa a Kati mamához, mert neki (mármint apának) az autót kellett szervizbe vinnie és számítógépet ment megint javítani...
Én a gombokkal játszottam, és kicsit korábban vittük le a Dömét sétálni, mert ő még nem állította át a bio-óráját :)  Apropó ebéd: az nagyon finom halrudacskák volt! Aztán anya jött értem és hazahozott, aztán apa is megérkezett és letöltött pár tévéműsort, amiről Aggteleken lemaradtunk (azt mondtam, hogy ott nem volt tévé?!), de csak háromig nézhettem, mert anya elvitt a doktor nénihez, mivel a szám megint nagyon kicserepesedett és hiába kenegetjük... Na hát akkora volt a sor az sztk-ban, hogy inkább lementünk a gyerekorvosi rendelőbe és ott írt fel egy krémet a doktornéni. 
Itthon tovább tanultam apával a versemet, aztán folytattam az éneklős játékot, és hatkor lementem sétálni a Mamával.

Milán

Ma már jobban aludtunk, miután a tegnapi hőségen okulva lecsavartuk 1-esre a fűtést este (így is klassz meleg volt a padló!). Sajnos ma már indulni kellett haza, de azért még reggel fociztunk a kis teraszon, futkároztunk a ház fölötti erdős részen. Mikor bepakoltunk, a Kriszti és apa elmentek a recepcióra fizetni, mi pedig anyával találtunk a nagy épület mögött nyolc tündéri kis cicát! Sajnos elég félénkek voltak, csak messziről nézhettük őket és volt velük egy "bébiszitter" nagyobb macska is, az is nagyon óvta őket :)
No de nem ám egyből hazajöttünk! De nem ám, hanem elmentünk a Miskolctalpolcai Barlangfürdőbe! Nagyon érdekes ez a fürdő, csak kevés a medence, viszont azok viccesek és a fele langyos, a fele meleg vizes, és persze mi hárman gyerekek egyfolytában a vízben, vagy a víz alatt voltunk :) Mivel a nagy pancsolásban megéheztünk, ezért ott ebédeltünk (bár a kaja nem volt valami nagy szám), és még persze felfedeztünk és leteszteltünk két nagy melegvizes medencét. Kettő után már kezdtünk kifáradni, így inkább elindultunk haza, mert még innen is majd' két óra volt az út haza - amit a Verdákkal ütöttem el.

Milán

Hűha, ma aztán jó sokat mászkáltunk!
Ez az óra átállítás teljesen összezavart  minket, mert már hatkor felkeltünk a Botival, és pár órát játszottunk, például kimentünk a házak előtti rétre, ami csupa dér volt az árnyékokban, és próbáltunk a dérből hógolyót gyúrni és dobálózni... Viszont a nagy séta csak ezután jött: tízre mentünk a nagyobbik barlangba egy másfél órás túrára. A közepe felé már őszintén szólva kicsit kezdtem unni a cseppköveket, de aztán az "óriások termében" megint klassz volt a műsor, és még buszoztunk is visszafelé, mert egy másik helyen bukkantunk elő a föld alól, mint ahol lementünk.
Amikor visszaértünk a házba, akkor megebédeltünk és mentünk egy újabb túrára, de ezúttal a felszínen a csodaszép napsütésben a környéken. Képzeljétek, még egy vadász magaslest is találtunk, ahová én fel is másztam a Boti után!
Amikor visszaértünk Aggtelekre, még elmentünk egy büfébe vacsorázni (én hotdogot és két palacsintát kértem), aztán már kezdett nagyon hűvös lenni, így visszamentünk a házba és ott játszottunk: előbb Uno-ztunk (Anna nyert), aztán órákig bújócskáztunk...

Milán