Milán blogja

Vasárnaphoz képest egész mozgalmas volt a napom:
Reggel áthozta a Botit a Mama, mert ott aludt nála és így tudtunk legalább egész délelőtt játszani! aztán tízkor még Jani papa is befutott (na nem szó szerint) és kaptam tőle egy szép könyvet, csokit és gumicukrot a bizonyítványomért, de a Boti is kapott persze ajándékokat. Mikor indult haza a Jani papa, mi is indultunk Újpestre, csak előbb még visszavittük a Botit a Mamához.
A Klári mamánál ma is fincsi volt az ebéd és utána felköszöntöttük a névnapján a Petit, és amíg ő apával a számítógépén ügyködött valamit, addig én írogattam. Három előtt indultunk haza, mert meg lett beszélve, hogy még négy előtt a Kati mama leviszi majd a játszótérre a Dorinát és a Botit és persze mi is lementünk játszani... Én a Botival lementem focizni a nagy pályára, mivel épp üres volt az egyik kapu. Később két nagyobb fiú is beállt és két csapatot alkotva játszottunk "egy-kapura". Közben még az Orsiék is idejöttek, de a Levi nem focizott inkább a többiekkel volt, a Szabi pedig a kutyafuttatóban volt a Zoé kutyussal.
Amikor pedig felmentek a Mamáék, akkor mi is feljöttünk és velünk tartottak az Orsiék is és egy kicsit maradtak is, mert a Levinek nagyon tetszett a hörike :)
Miután ők is hazamentek, én megvacsoráztam anyával, aztán megnéztem még a Lego mozi végét és már mentem is fürdeni és aludni...

Milán

A délelőtt meglehetősen eseménytelenül telt: amíg apa elment vásárolni, én megnéztem a Jégvarázst, és ma kicsit korábban is ebédeltünk, ugyanis rögtön evés után szép ruhába öltöztünk és a Csilláékkal kiegészülve mentünk apáék régi barátjának a Balázsnak az esküvőjére. Pont az érkező menyasszonyi kocsival együtt értünk a templom elé, és köszönés után már mentünk is be. Észre sem vettük elsőre, de pont egy celeb énekes, a Bebe mögötti padsorba ültünk be. Ez elég vicces, nem? Maga a szertartás nem tartott ugyan sokáig, de a vége felé azért már eléggé untam a pap bácsik beszédét, meg a folytonos feláll-leül-feláll-leül tornázást. Amikor végre összeházasodtak a Balázsék, kint a templom előtt még volt egy csoportkép és miután gratuláltunk, már el is jöttünk. De nem ám haza rögtön! Támadt ugyanis egy jó ötlete anyáéknak és az Árkádban lévő szuper fagyizó felé vettük az irányt :)  Most egy másik gyerek-kelyhet kaptam, és ez is irtó fincsi volt...
Miután hazavittük a Csilláékat, itthon apával torpedóztam és anyával kockapókereztem a vacsoráig.

Milán

Ma klassz volt a fitnessztábor, ugyanis nagyon sokat játszottunk délelőtt. De legjobb mégis a délutáni bemutató volt, ugyanis a Kriszti, anya , a Saci és Viki néni mellett én is beülhettem zsűrizni a többieket! Hű de izgi! Olyan volt mint a tévében! Persze amikor én is felléptem a csapat táncban, akkor nem zsűriztem, mert az csalás lett volna :)
Délután fagyiztunk is és felvittük a Mamához Annát, és mivel a Boti is ott volt, "valahogy" ott ragadtunk anyával és nem jöttünk haza csak estefelé, amikor a kutyasétáltatás is megvolt. 
Apa persze már itthon volt és vacsora és fürdés után együtt belekezdtünk egy vicces kalózos gyurmafilmbe, de nem néztük csak a feléig, mert már erősen álmos voltam...

Milán

Reggel korán keltünk és elkísértem anyát és a Csillát egy japán nevű rendelőbe, ahol anya derekát kezelték árammal, aztán mentünk a táborba. Egyre jobban megy már az ugrálókötelezés! Ebéd után pedig a használt műanyagpoharakból építettünk egy piramist, és hazafelé jövet még elmentünk vásárolni ezt-azt, például lisztkukacot a hörinek.
Amikor apa hazaért, megcsinálta a rollert (mert kilazult alul a csavarja és folyton eltekeredett a kormány), és ennek örömére lementünk a Kresz-parkba rollerezni. Pont sétáltak lent a Mamáék is, így eljöttek ők is, és megnéztük a fejlesztéseket: sajnos a jelzőlámpákat már nem találtuk ott, de volt pár háznak és templomnak álcázott fa és a kereszteződésekben jelzőtáblák is segítették a közlekedést. Már persze annak, aki ismerte a táblák jelzéseit... én hiába ismerem már mindegyiket, a többi gyerek kevésbé tartotta be a szabályokat... 
Hazafelé felugrottunk a Mamához a szivacskarikáért, és itthon folytattam a meccsemet a gombokkal. Közben apa csinált szendvicseket vacsorára, és fürdésig még tovább gombfociztam...

Milán

ui.: a mai súly adatom: 21.7 kiló

Ma is voltunk délelőtt fitnesszen, és a játékon kívül volt pár jó nehéz feladat is: például száz ugrókötelezés és száz zsámolyra ugrálás! Jól kifáradtunk! De legalább érdekes fogócskázás is volt :) Ja és az ebéd is megint finom volt, de utána a Csilla hívta anyát és elmentünk az Europarkba, ahol lottóztunk és én is mondhattam számokat. Na persze anyáék ruhaboltba mentek leginkább, és én is kaptam pólókat. Ó és a legfontosabb: az interspában vettünk hozzávalókat a tegnap kitalált receptemhez! Ugyanis délután megcsináltuk anyával az ételemet, a "csokimázolót" : epres, fehércsokis, mandulás finomság, ami még apának is ízlett. Estig pedig apával ismét elkezdtük megnézni a Lego mozifilmet ("minden szupi szuper!").
Vacsorára pedig apa megmelegítette a tegnapi tejbegríz másik felét, aztán lassan már mehettem is fürdeni és aludni...

Milán

Tízre mentünk a suliba anyával, mert ma volt az évzáró...
A tornateremben volt egy kis műsor és az igazgató néni az osztályok legjobb tanulóinak adott ajándékot is (tőlünk a Gyula kapott, mert őt szavaztuk meg a legjobb tanulónak), aztán felmentünk a termünkbe és ott kaptuk meg a bizonyítványainkat. Az enyém csupa kitűnő és példás lett, aminek én is és anya is nagyon örültünk. Sőt még páran - a legjobb tanulók - kaptunk ajándékcsomagot is (uszodajeggyel, matricás könyvvel, szuper zseblámpával, kulaccsal például). Amikor vége volt az évzárónak, hamar hazajöttünk átöltözni és már mehettünk is vissza a suliba, mert azért ma is volt fitnessz tábor, csak a délelőtti edzés maradt el... De előbb még ebédelni mentünk és ma is finom volt a kaja: gyümileves és bolonyai (azt mind meg is ettem!). Délután pedig volt felmérő is! Például távolugrás, és én 143 centit ugrottam. De volt még felülés, ugrókötelezés, fekvőtámasz meg ilyenek. Ami nem ment annyira, azt majd gyakoroljuk... Az edzés után pedig a Csilla tartott nekünk kézműves foglalkozást, és egy szép üveget díszítettünk ki.
Alighogy hazaértünk, már jött apa is, és persze ő is nagyon büszke volt rám és a bizonyítványomra, én pedig folytattam az újabb meccsemet a saját focivébémen és most kellett megtudnom, hogy a valóságban még pontokat is kapnak a csapatok? Ez kissé megbonyolítja a sajátom szervezését...
Na sebaj, majd megoldom valahogy... A vacsora finom tejbegríz volt, és estig még megnéztünk anyával egy Hal a tortán ismétlést, és ma is sikerült kilenc után ágyba kerülnöm, plusz apával el meséltettem az egyik könyvtári könyvet is...

Milán

Mivel anya már jobban van, ezért  - egy hét késéssel - elkezdtünk a suliba a fitnessz-táborba járni. Szerencsére vannak ismerős gyerekek (még Anna is) és nem kapok olyan sok komoly feladatot, ja és sok a játék :) Volt például málna-bálna játék: két csapatra oszlottunk, a Kriszti mesélt és ha elhangzott a málna, akkor a málna csapatnak, ha pedig a bálna, akkor a bálna csapatnak kellett leguggolni. Ez még nem volt nehéz, de aztán a Réka/béka jött és ott már nagyon hasonló szavakat is mondott a Kriszti és becsapós volt, úgyhogy sokan beugrottak  a trükknek és olyankor az a csapat vesztett...
Ebédelni a közeli étterembe mentünk és egész finom rántott husi volt - rizibizivel, aztán még visszamentünk játszani kicsit.
Hazafelé bementünk a könyvtárba és kivettem egy focis könyvet és hazaérve előkerestem a piros és sárga nagy gombokat és 11 - 11 gombbal elkezdtem a saját foci vébémet megrendezni. Közben apa is hazaért és ő volt a bíró. Az első meccs a nyitómeccs: Brazília : Argentína - 5:2 lett.

Milán