Délelőtt az autókkal eljátszottam az én sajátos "A Dal" versenyemet, aztán lassan már indultunk is apával Újpestre (anya betegen itthon maradt). Mire odaértünk, már fájt a hasam olyan éhes voltam, és a leves ugyan nem a kedvencem volt (bableves), de utána a milánóiból kétszer repetáztam és egy szelet rántott husit is utána küldtem :)
Aztán képrejtvényeset játszottam apával és a Mamával, és kettőre mentünk apával a Közlekedési Múzeumhoz. Pár perc múlva megérkeztek a Krisztiék is és jött a Bogi is velük, így hatan jártuk végig a kiállítást.Nekem legjobban a bábuk tetszettek "akik" be voltak mindenféle ruhákba beöltöztetve, és persze a villamosok is. Amikor már mindent láttunk és mindent kipróbáltunk, kimentünk a térre a múzeum elé, ahol kicsit tudtunk rohangálni a közlekedési parkba. A Kriszti felvetette, hogy menjünk a Zila cukrászdába, és hát nem ellenkezett senki, így arra vettük az irányt. Én inkább szomjas voltam, mint éhes, úgyhogy csak egy epres limonádét kértem (de az fincsi volt!), aztán a Boti velünk jött amíg a "lányok" mentek a varrónőhöz Anna ruhája miatt. Így legalább még két órát tudtam a Botival játszani: autóztunk, wii-ztünk, gomboztunk. Sajnos hét körül haza mentek, én pedig már mentem is vacsorázni, mert kezdődött a Nagy Duett. Így is a szünetben mentem fürdeni, nehogy lemaradjak valami viccesről...
Milán
