Ma sem ültünk itthon: reggel elmentünk a Camponába, a Tropicariumba nyitásra. Hű mennyi hal van itt! No persze más állatok is vannak, például voltak aranyos majmocskák és sok érdekes teknős is, de azért a halakból volt a legtöbb. Persze az alagútban is jó sokat voltunk, mert az nagyon jól néz ki, amikor a cápák és ráják a fejünk felett úsznak el kecsesen. Az idő hamar elszaladt, és délre Újpestre kellett volna érni, és bár kicsit késtünk, de az ebéd nem hűlt ki és jól meg is éheztünk már, úgyhogy mindenből ettem rendesen. Ebéd után eljött a Klári mama velünk, hogy megnézze a lakásomat a hatodikon, aztán picit átjött hozzánk is és hazament, én pedig rajzoltam feladatokat apának, majd pedig hatkor szokás szerint lementünk sétálni a Kati mamával. Vacsora után picit még tévézhettem és ma is korábban mentem fürdeni, hogy kilencre már ágyban legyek, mert már elég álmos voltam.
Milán
