Reggel apa keltett, de nem oviba mentünk, hanem vissza a Heim Pál kórházba, kontrollra, vagyis megint üldögéltünk kicsit a folyosón (most egy másikon) és amikor mondták a nevemet és azt, hogy "egyes vizsgáló", akkor oda kellett mennünk. Egy kedves doktor bácsi megnézte a nyakamat, és már sokkal jobb, de még nem az igazi, ugyanis felfelé nem tudom még forgatni a fejem, mert akkor még fáj. Így sajnos még marad a nyakpárna egy pár napig...
Innen a Dédiékhez mentünk, de csak az Ani volt otthon, viszont ő mutatott nekem egy új angol számos játékot a számítógépén. Hamar ott volt a Kati mama is és vele visszasétáltunk hozzá. Elmentünk az ebédért is és nála megettük, aztán mentem aludni és amikor felébredtem ott volt már a Boti, aztán anya is odajött és hárman hazasétáltunk.
Itthon nekikezdtünk a szobám apránkénti csatatérré alakításához és épp a hangszereknél tartottunk amikor apa is hazaért. Sajnos nem sokkal később anya és a Boti elmentek színházba, de apa itthon maradt velem és egész délután és este játszott velem, főleg a gyümölcsökkel.
Vacsorára ettünk fincsi virslit és megkóstoltam a mustárt is és tulajdonképpen ízlik, de a legjobb a kecsöpös-mustáros virsli. Ettem is kettőt! Utána fürdés és fogmosás következett, de már késő este volt mire végeztünk, úgyhogy már menni kellett aludni, csak még apa mesélt egy újabb kismalacos mesét.
Milán
