Délelőtt előbb átmentünk a Mamához, majd onnan - vele együtt elsétáltunk a Krisztiékhez. Pontosabban én többnyire motoroztam, de félúton elfáradtam és nem akartam már menni, viszont a Mama elkezdett mesélni egy történetet és közben észre se vettem, de oda is értünk. Nem maradtunk sokáig, csak amíg a virágokat meglocsoltuk, de kölcsönbe elhoztunk egy-két Anna-Petis mesekönyvet, aztán mi a kis játszón még lent maradtunk anyával, és csak ebédre mentünk vissza a Mamához és ma kivételesen ott aludtam (és aludtam is...). Uzsonna után pedig hazajöttünk és amikor már nem volt annyira meleg, akkor lementünk vissza a kis játszóra. Eleinte csak mi voltunk, de aztán sorra megérkeztek a többiek is és sokat homokoztam és sarazhattam is. Később apa is lejött, én meg egyszer nem figyeltem (illetve hátrafelé) és futás közben eltanyáztam, hogy lejött kicsit a bőr a térdemről és nagyon csípett, hiába kente be anya! Mivel már nem volt kedvem fájós lábbal játszani, és már esteledett is, így hazamentünk. Itthon mentem fürdeni és utána vacsorázni és a leves után apa felvágott nekem egy gerezd fincsi görögdinnyét kis kockákra (fincsi!). Sajnos mire megettem , addigra már este lett és játszani nem igazán maradt idő, de még két-három Levendula-néni zenét meghallgattunk anyával a lefekvés előtt és anya ma az egyik Anna-Petis mesekönyvből mesélt az ágyikómban.
Milán