Reggel pont akkor ébredtem, amikor apa indult dolgozni, és mi anyával a reggeli után (végre megint fincsi sztracsis tejpép!) még kicsit játszottunk, aztán elsétáltunk az énekre, ami ma volt utoljára. Először csak mi voltunk egyedül, senki más. Vártunk egy ideig, de nem jött senki, úgyhogy végül csak nekem elővett az Enikő néni egy nagy halom lufit és amit dudolászott az Enikő néni, azt én kitaláltam és a lufiból meg is csinálta az énekben szereplő dolgot (például egy vonatot és kiskutyát, szőlőt, ilyesmit) és el is hozhattam párat. Visszafelé megnéztünk pár kutyust és egy építkezést, és a Kati mamával is találkoztunk, aki épp ment az ebédért. Mi pedig elmentünk a játszótérre, ahol ott voltak a Krisztiék és a Kriszti közben elvitte a Mamát és a Somát az állatorvoshoz.
Ebédre csak pár kanál levest ettem és mivel nem ettem főzeléket, ezért nem kaptam piskótát :(
Kicsit aludtam evés után és uzsonnára azért csak kisírtam azt a piskótát - mert anya nem volt ott épp és a Mamát könyebb meggyőzni :) Utána hazajöttünk és anya kicsit takarított, aztán lementünk a nagy játszóra, mert a kicsin senki nem volt, biztos megijedtek attól, hogy kicsit dörgött az ég, de aztán mégse esett az eső szerencsére. Pár gyerek volt itt is csak, de velük jót játszottam (sajnos vizezni nem lehetett, mert azért nem volt elég meleg anya szerint) , és estefelé hazasétáltunk, amikor a Mama is lehozta a Somát sétálni. Itthon már apa várt minket és kicsit játszottunk a híradó alatt, utána mentem fürdeni és pancsolás után ettem egy nagy adag milánóit, amit apa hozott el a Klári mamától és tényleg nagyon fincsi volt, jó sok sajttal és kecsöppel!
Lefekvésig még játszottam a fa kirakósokkal, a hat-hetekkel, és megnéztem egy dévédét is.
Milán
