Ma is korán keltünk, mert reggeli után apa dolgozni indult, mi pedig be a belvárosba, méghozzá metróval! Végig álldogáltunk anyával, mert rengetegen voltak... Ja és még átszálltunk a földalattira is, ami nagyon klassz jármű, és végül picit sétáltunk, és akkor egy érdekes helyre érkeztünk, ahol lehetett játszani végre :) Képzeljétek, voltak gyümölcsök is és kirakósok is és egy néni mutatott játékokat és nekem ugyanúgy kellett játszani - én akkor már kicsit inkább rosszalkodtam, de azért a feladatokat megoldottam, úgyhogy megdicsértek és választhattam egy bábot is és egy szép csikóhalat választottam. Hazafelé is földalattiztunk és metróztunk és hazaérve csak felugrottunk az oltásomért és a rajzolós táblámért, mert mentünk is rögvest a doktor nénihez, mert ma kaptam egy szurit. Azért, hogy ne legyen kanál, ezért tátott szájjal mentem be. Olyan nagyra nyitottam a számat, mint egy víziló! A kanalat így megúsztam, de a szurit nem. Még jó, hogy nem is fájt annyira... Néztem végig, ahogy az injekcióba felszívták az oltást és azt is, ahogy belém nyomta a doktor néni. Azért sírtam eddigre már, mondanom se kell! Innen a Mamához mentünk és az ebéd nagyon fincsi volt: piskóta csokiöntettel! Ebéd után pedig aludtam egy nagyot és amikor felébredtem, ott volt már az Anna és a Boti és nagyban autópályát építettünk együtt a Botival és ő volt a főnök és én adogattam a pálya darabokat amiket kért. Épp ekkor megjött anya is a Noémivel , de sajna a Botiék nem sokkal később hazamentek. No persze azért a Noncsival is tudok ám rosszalkodni! Picit büntibe is kerültem, mert dobálóztam... Pont ekkor jött át az apa értünk, úgyhogy mi is hazasétáltunk és otthon apával játszottam, nomeg dévédét is néztünk és vacsorára paradicsomlevest kértem betütésztával és még szendvicset is csinált utána nekem apa, aztán hazaért anya és mentem fürdeni. Ma is vihettem a kádba gyümölcsöket és még utána is kicsit gyümölcsözhettem a lefekvésig. Ó, és ma új Anna-Petis mesekönyvet kezdtünk! Nagyon érdekes!
Milán
