Milán blogja

Hát ez a nyuszi nevű akárki vagy akármi biztos rokona annak a télapó nevűnek, mert most is kaptam egy csomó ajándékot... Ma például reggel szerteszét hagyott nekem ez a nyuszi mindenfélét: könyvet, nasit (például fincsinek látszó kekszeket és egy nagy kindertojást!), pihe-puha párnácskát. Tök jó, nem?
No és persze ma is voltunk a nagyinál újpesten, aki ma is finomat főzött nekem, sőt, egy kis kanállal még adott a saját krumplipüréjéből is, és az pedig irtó vicces volt, amikor elkértem a kanalat és én is megetettem mindenkit! Fogtam a kanalat és a szájába toltam a nagyinak, apának és anyának, akik úgy csináltak, mintha én etetném őket, pont ahogy ők szoktak engem! Ezen mindannyian nagyon jót kacarásztunk.
Hazafelé persze hipp-hopp elaludtam a kocsiban és egész késő délutánig szunyókáltam, aztán apa és anya adott uzsonnát, és még lementünk sétálni egy kicsit.
Este pedig a szokásos procedúrákkal ért véget a nap, de már nagyon álmos is voltam...

Milán

Délelőtt sokat játszottunk anyával és apával, és segítettem takarítani is: letöröltem a tévét, ahogy láttam anyától és apától... aztán átmentünk a Mamához, illetve a ház előtt összefutottunk vele és a Somával és kicsit együtt sétáltunk.
Ebédnél együtt ettem a többiekkel és apa adott abból a finomságból, amit ők is ettek és palacsinta a neve.
Nyamm nyamm! Ez fincsi!
A gyerekszobában játszottam az új játékaimmal és könyveimmel, amiket a Dédi nyuszija küldött állítólag. Azután hazamentünk és otthon jó nagyot aludtam, utána pedig együtt uzsonnáztam anyával, játszottunk is és lementünk sétálni anyával, aztán megint játszottunk egész fürdésig...

Milán

Reggel tornáztunk anyával a Lara-babásra, és tízórai után átmentünk a Mamához. Szerencsére a Boti is ott volt, sőt! Lementünk sétálni méghozzá úgy, hogy végig a Boti mögött ülhettem a bringán. Fülig ért a szám egész úton!
Ebéd után (képzeljétek! megkóstolhattam a gombóc nevű és a csokis-málnás-piskótatallér nevű finomságokat!) kicsit nehezen aludtam el, mert alvás előtt valami nyuszi nevű alak járt állítólag a Mamánál, és kaptunk mind a ketten a Botival játékokat. Ki tudna ezek után nyugodtan aludni?!? No azért csak-csak elnyomott a fáradtság, és ébredés után ettem, aztán már indultunk is haza... Amikor hazaértünk, apa már otthon volt, úgyhogy innentől őt nyúztam estig :) Persze közben uzsonnáztam is, és fürdés után meg is mértek: 9 és fél kiló vagyok nettó (vagyis meztelenül, kaja előtt :))

Milán

Délelőtt játszottunk egy csomót anyával, tízóraiztam és utána átmentünk a Mamához, aki próbált belém nyomni a tegnapi kajából, de kihánytam, és inkább aludtam pár órát. Utána a Botival is játszottam jó sokat (egy kisautón kicsit ma összevesztünk és én egy üres kosárral fejbevágtam a Botit, ő meg a kisautóval visszaadta. Na ennyiben maradtunk... 1:1) Amikor visszaért anya a Diával, pont elkerültük egymást, mert mi meg a Somát sétáltattuk a Mamával, de aztán találkoztunk mégis és még sétáltunk kicsit együtt, aztán hazamentünk. Apa már otthon volt, és vele is labdáztam, meg a színes karikás tornyot csomószor kiraktam. Ügyes vagyok, mi?

Milán 

Délelőtt elsétáltunk az ebédért, és közértbe, meg gyógyszertárba. A gyógyszertárnál összefutottunk a Noémiékkel is. Innen pedig a zenebölcsibe mentünk! Jókat játszottunk (bár egyszer a Zsófi belém kapaszkodott, mire mindketten feldőltünk és kicsit bevertem a kobakom... ezek a nők...!). Buborékokat is fújtak a szülők, ami irtó vicces dolog.
Az ebéd ma igencsak extra volt: tagliatelle tészta tengeri hallal és brokkolival! Jól hangzik, mí? És finom is. A szieszta után elmentük a Diáért és felmentünk a Mamához. Játszottunk a kockákkal (vagyis ez úgy nézett ki, hogy anya és a Dia építettek valamit én meg jól leromboltam...). Este levittük a Somát sétálni és összefutottunk az épp hazaérő apával. Otthon pedig apa adott a vacsorájából, így legalább tudom milyen fincsi a vajaskenyér :)

Milán

Ma hajnalban olyan éhes lettem, hogy kénytelen voltam felkelteni apát némi kajáért. Aztán reggel is apa adott fincsi újfajta reggelit: vegyesgyümölcsös tejpépet. Fincsi. Délelőtt meglátogatott a védő néni, és még ebéd előtt aludtam egy nagyot, így a program kicsit eltolódott, de szerencsére annyira azért nem , hogy ne tudtunk volna lemenni a játszótérre :) Képzeljétek, ma nem csak homokoztam és hintáztam, hanem csúszdáztam is! Tök jó! Nagyon tetszett ez a mókás lecsúszásos dolog. A játszótérről apa vitt haza és otthon adott uzsonnát (ha jól cselezek, akkor tőle mindíg ki tudok sírni egy kis bonusz-kekszet :) Kaja után természetesen nem volt kedvem aludni, így végül megállapodtunk apával, hogy egye fene, estig játszunk :))

Milán

Tízórai után anya adott egy nagyon érdekes dolgot a kezembe: átlátszó kis kocka, ami nagyon hideg és nagyon csúszik! Az ízéről nem tudok mesélni, mert nem kóstolhattam meg, de a nevét elárulta anya: 'jégkocka'. Amit viszont megkóstolhattam, az egy új íz volt desszertnek: málnás alma. Nem rossz, nem rossz... Ebéd után lementünk a játszótérre, a Botiék is eljöttek és én homokozhattam, hintáztam és egy nagyon érdekes, rücskös labdával is játszottam, ami nagyon tetszett, mert könnyű megfogni a rücskök miatt. Innen felmentünk a Mamához, ahol aludtunk kicsit a Botival, és utána nagyon jól eljátszottunk a kisautókkal. Délután eljött értem apa, és pár perccel később a Zoli is a Botiért, így végül együtt mentünk le. Otthon játszottunk apával: elővette nekem a színes karikás tornyot, de már olyan ügyes vagyok, hogy nem jelent kihívást az összerakása (a szétszedése főleg!) pláne, ha kicsit segít apa is... Az uzsi után lementünk a ház elé, mert idejött az Imi és a Bogi, akik apa barátai. Én még kicsit meg voltam szeppenve, pedig ismerősek voltak, mert már találkoztam velük... (addig is majszoltam a kekszemet), aztán egy idő után feloldódtam és ficánkoltam, nevetgéltem, főleg, amikor anya is odaért. Este előrébb lett hozva a fürdés, mert délután keveset aludtam, de nem is igazán bántam, mert már kezdtem kicsit nyűgös lenni...

Milán