Reggel jó sokáig aludtunk, és a reggeli után játszottunk kicsit és elmentünk a Szilvi nénihez, aki fodrász és hát végülis levágta a hajamat, de nem adtam meg magam könnyen ... Pedig jól indult a dolog, körülnézhettem és még azzal a zúgó géppel is játszhattam, de aztán a konkrét hajvágás már nagyon nem tetszett, főleg amikor anya még le is fogta fejem, hogy ne forgassam... Na jó, hamar túl voltunk rajta és utána egyrészt kaptam egy szaloncukrot, plusz találtam seprűt és lapátot, sőt még kukát is (mutattam is anyának, hogy söpörjük össze a sok "szöszt"). Innen a Mamához mentünk, akit pont akkor hozott haza a Kriszti, így vele és a Somával elmentünk az ebédért és ebéd után mentem is aludni, de sokáig nem tudtam elaludni, de persze egy idő után csak-csak elnyomott az álom... Amikor felébredtem, 
már apa is ott volt, és anya épp indult angolra. No és pont uzsonnáztam, amikor a Mama is hazaért a Somával, akit megint megkínzott a doktor néni. Adtam is neki kárpótlásképp az uzsonnámból egy finom vajas kenyeret, aztán öltöztünk és hazamentünk apával. Otthon jót játszottunk: tornyot építettünk, apa bábozott nekem az új nyuszi-bábommal, aki bújócskázott is velem, és nem sokkal később anya is hazaért. A konyhában anya nagyon klassz játékot talált ki nekem: csináltunk két csizmát a télapónak, úgy, hogy előbb sót szórtunk ragasztóra, az lett a szárán a szőrme és utána dugóval pirosra nyomdáztuk a csizma szárát (én persze még a fülemet is pirosra kentem...). No és még nem is volt minden, mert öltöztünk és elmentünk abba a suliba, 
ahol már jártam párszor, ahol van egy hatalmas nagy terem, és odajöttek a Botiék, és irtó jót rohangáltunk és fociztunk és labdáztunk! Hú de klassz volt! És amikor kimentünk a folyosóra, az ott hagyott csizmáinkba a Boti is és én is kaptunk a télapótól mindenféle finomságot szép piros zacskóban! De klassz! Eddig csupa meglepetés ez a december! Otthon aztán vacsoráztam, és utána apa vágott nekem vivi (kiwi) karikákat, de elég savanyú volt, úgyhogy csak pár falatot ettem belőle, aztán mentem fürdeni és aludni, mert már nagyon későre járt...
Milán
