Reggel kértem apától friss vizecskét, mert ami ide volt készítve, azt az éjjel apránként megiszogattam, aztán visszaaludtam még egész sokáig. Reggelire ma csak kekszet és teát kaptam, de végülis a kekszet is, a teát is szeretem... Utána készülődni kezdtünk és lassacskán, amikor a mosógép már megtáncoltatta a ruhákat, elindultunk a Nagyihoz. Útközben beugrottunk egy áruházba, és én kaptam egy szép új kulacsot, és egy ici-pici vizespalackot. Amikor felértünk a Nagyihoz, akkor adtam neki egy virágot és dobtam mellé sok puszit, aminek nagyon örült. Az ebéd viszont igen fura volt: kaptam ugyan leveskét, sok krumplival és répával, de semmi mást! Bezzeg mindenki kapott olyan finom husit meg majonézes krumplit! Máskor én is kapok, most meg apa szerint "diétáznom" kell. Hát ez a diéta dolog nem olyan vicces... Ebéd után megérkezett a Julika néni is és megnéztük a Balatoni videókat és fényképeket (én hamarosan az ágyban találtam magam, mivel mindig ki akartam kapcsolni a tévét...). Most olyan új játékot találtam ki, hogy úgy tettem, minthe odamennék a nagyihoz, de pár lépés után kópéságból mégis anyához vagy apához lépegettem. Ez mindenkinek nagyon tetszett, és a járás is egyre jobban megy, már egész sokat tudok lépegetni (főleg ha ilyen huncutságokról van szó!) Hazafelé elaludtam az autóban és otthon még olyan sokáig aludtam, hogy egész este lett. Ettem egy kis főtt krumplit és kekszet, és még fürdés előtt lementünk kicsit sétálni a sötétben. Fürdés után még ehettem (találjátok ki mit? igen, kekszet... no és a változatosság kedvéért baba-kétszersültet) de nagyon el vagyok pilledve, úgyhogy megyek is aludni. Még szerencse, hogy ma se hasmenés, se hányás nem volt...
Milán
Ui.: este megmértek apáék, és most fogytam egy kicsit: 10,2 kiló vagyok...
