Milán blogja

Hát a mai nap aztán igazán érdekes volt!
Délelőtt apa átvitt a nagyihoz, ahol jót játszottem, ebédre fincsi újdonságot is kaptam: karalábé a neve és levesben egész jó. Ebéd után aludtam egy nagyot, aztán apáék értem jöttek és átmentünk a dédiékhez, ahol ott volt már a Boti, a Kriszti és a Zoli, aztán az Eti és az Anita is (a Dédi és az Ani is természetesen...). No itt egy Jézuska nevű nagyon kedves illető mindenkinek egy csomó ajándékot juttatott el, amit kissé kaotikusan de egymásnak adtak a nagyok. És képzeljétek, én is kaptam egy csomó új játékot! Hűűű! Hirtelen fel se tudnám sorolni, mert a Boti is kapott egy csomó játékot és én azokkal is játszhattam kicsit. És itt még nem volt vége a napnak! Hazamentünk, és képzeljétek ennek a Jézuskának még arra is volt ideje, hogy amíg nem voltunk otthon, egy tök szép fenyőfát díszített fel a nagyszobában! No ekkor már nem kicsit voltam éhes és álmos, így kaptam vacsit, és aludtam egy kicsit. Ébredés után pedig megint kaptam egy halom szuper játékot! Micsoda nap! Tök jót játszottunk a Botival az új játékaimmal és sokáig fenn maradhattam! Állítólag ezt úgy hívják, hogy "karácsony" és ezért volt az a nagy készülődés a napokban! Eddig szó-se-róla, tetszik ez a karácsony nevű játék!

Milán

Ma is voltunk áruházakban délelőtt, de szerencsére gyorsan végeztünk, mert iszonyú sok bácsi és néni volt valamiért... Aztán napközben sokat játszottam anyával, aludtam is egy jó adagot, azután meg apa játszott velem. Őt ma azzal leptem meg, hogy a kedvenc zenélő kiskocsimnak azt mondtam "vrumm", anyát pedig azzal, hogy fürdés után, öltözés közben azt mondtam "dia". No nem akartam ezzel kellemetlen helyzetbe hozni a apát ("Ki az a Dia?"), mint ahogy anyát se azzal, hogy sűrűn mondogatom hogy "Ede"... :)

Milán

Reggel meglepő módon apa "ébresztett" és öltöztetett fel, méghozzá eléggé utcai szinten, ami - mármint az utcai öltözet sejtései - be is váltak, ugyanis autóba vágtuk magunkat és elmentünk anyáért az áruházba, ugyanis ő már ott várt minket. Aztán még elugrottunk a nagyihoz és ebédért, de akkor már nagyon éhes voltam, de szerencsére hamar otthon voltunk és anya adott fincsi reggelit.
Napközben főleg anyával voltam (apa mászkált valahol) és kicsit ki is akasztottam, amikor a nagyszobában hanyatt vágódtam és amikor megpróbált elkapni, a vasaló kiégette a kedvenc pulcsiját... Bocsi anya, de még kicsit bizonytalan vagyok térdelve...
Este meglepi volt a fürdés, mert mosakodás után kisebb lett a vizecske és mászkálhattam a kádban. Eleinte nem igazán értettem ez mire jó és kicsit féltem is, így apa erős kezei nélkül , de azért belejöttem, és pancsoltam egy jót!

Milán

Ma is elég sokat aludtam, mert még mindig lázas beteg vagyok, bár nincs rossz kedvem, csak bágyadt vagyok és nagyon álmos... Azért az ébren töltött perceket játékkal és rosszalkodással-kópéskodással töltöm!
Délután segítettem apának porszívózni, ha már annyit játszik velem :)
Este elmentünk a doktor nénihez. Nagyon sok gyerek volt ott a szüleivel és sokat-sokat kellett várni. Egy jó ideig csendben tűrtem a várakozást, de amikor már rég fürdenem és vacsiznom kellett volna már, akkor azért már kezdtem reklamálni... Szerencsére ekkorra épp sorra kerültünk, és megvizsgált gyorsan a doktor néni. Nagy titkot nem árult el: beteg vagyok. Felírt gyógyszereket és sajnos még fogok kapni pár kúpot, úgy hallottam :(

Milán 

Sajnos elkaptam a Botitól vagy a nagyitól valami betegséget, mert hajnalra belázasodtam (plusz a fogam is jön), szóval nem sokat aludtam(tunk) éjjel... Azért reggel felé már javult a helyzet, bár nagy árat kell érte fizetnem: anya feldug egy "kúp" nevezetű fehér izét a popsimba! Ajjé! Még ilyet! Napközben már nem volt lázam csak egy kis hőemelkedésem, így kivételesen a játék helyett inkább egy csomót aludtam. Délután pont fenn voltam amikor apa hazajött, úgyhogy azért egy kicsit játszottunk, de az ötórai uzsonna után (ami újdonság volt: banános-babapiskótás tejpép) leragadtak a szemeim, és muszáj volt aludni...
Este még megleptem anyát azzal az új játékkal amit apa mutatott - és korábban a Botitól is ellestem pár fogást :) szóval képzeljétek, a kisautókat tök jól lehet tologatni ide-oda! Kicsit tili-toliztam még, de aztán jött a fürdés, ahol már megint kitalált valamit a "szülői munkaközösség": apa az összes fürdős játékomat bepakolta a kádba, anya pedig két egyformának látszó pohárba hideg és meleg vizet rakott és a kezemet hol ebbe- hol abba tette, egyszóval hideg-melegeset játszottunk. Érdekes, érdekes, de a hideg vízért nem rajongok...

Milán

Este új játékot játszottunk: érdekes ízek a neve. Megnyalogathattam egy nyalókát, egy piskótát, egy sós kiflit és egy uborkát. Mindegyiknek érdekes az íze! A "kóstoló" után pedig választhattam egyet a négy közül: én a kiflit választottam. Egyrészt ez volt a legnagyobb, és jól is néz ki, plusz az íze is érdekes. Mondjuk megenni nem tudtam (két foggal ez kicsit nehéz - bár nem lehetetlen feladat) de egy kis idő után anya elvette, úgyhogy a játék véget ért :(

Milán

Rájöttem, hogy amit a nagyok "integetésnek" hívnak, az nem is olyan nagy szám, tulajdonképpen én is tudok integetni, csak a kezemmel kell kalimpálni fel-le, és ráadásul ez mindenkinek nagyon tetszik, szóval mától integetek mindenkinek (akinek kedvem van persze). A Dédivel kezdtem, elvégre ő is nagyon aranyos velem, miért is ne integetnék neki?
Ma is kaptam délben abból a "kukorica" nevű kajából, de őszintén szólva nem nagyon ízlik.
Este új sorrendet próbáltunk ki: előbb fürdés volt, aztán a masszázs és csak utána vacsi (és utána még apa ölében segítettem ezt a blogot írni). Nekem végülis mindegy, ez a sorrend is megfelelő lesz :)

Milán