Milán blogja

Egyre több a dísz a lakásban. Az az érzésem, itt készül valami! No persze nem bánom, hogy így van, mert pl a kedvenc mozdonyom a falon, amit télapó vezet, és anya csinálta nekem, most kapott három tehervagont tele ajándékokkal. Tök jó! Ja és az ablakomon is van egy világítós télapó, meg hópelyhek (csak tudnám mi az a hó, meg mi az a pehely?)
Délben voltunk a nagyinál, és kaptam spenótot, amit a nagyi csinált nekem. Minden csupa zöld lett :) Bevágtam egy jó nagy adagot, annyit, hogy hazafelé menet elaludtam és ötig utána aludtam otthon...
Este egy új mutatványt gyakoroltam: a heverőn van egy izgalmas kosár tele érdekes dolgokkal (zacskók, pelenkák, krémek...wow!). Szóval ez tök jó, csakhogy nem érem el, mert magasan van (lehetséges volna, hogy direkt rakták oda anyáék, hogy ne érjem el???). No de most azt gyakorlom, hogy odamászok, négykézlábról feltérdelek (ez eddig is ment, bár néha kicsit fájdalmas ha oldalra dőlve elzúgok...), és a térdelésből felállok! Na jó, ezt még persze sokat kell gyakorolnom, mert nem megy még túl profin és ha apa nem kap el, akkor ez is fájdalmasabb lett volna, de kezdetnek nem rossz...
Este még egy új ízű desszertet is kaptam: babakekszes tejbegrízt (ezt is a télapó hozta).
Ja és újdonság volt a masszázshoz: egy Vivaldi nevű bácsi zenéje. Egész jó... Legalábbis nyugtatólag hatott - amit anya igen nagyra értékelt :)

Milán

Voltunk usziban! Húúúú de klassz volt! Nagyon élveztem ma, és most már olyan jól bírom a vizecskét, hogy sokáig maradtunk játszani is! Szereztem egy nagy pöttyös labdát, és azzal úszkáltunk... Ja, és persze most is búvárkodtam! Bizonyám! Apa nagyon megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok már. Úszás után az öltözőben próbáltam egy kislánnyal ismerkedni (mosolyogtam rá, mint a vadalma), de rossz kedve volt biztos, mert rám se bagózott :(
De sebaj! Délután is elmentünk otthonról: a Csillával és a Csabával együtt egy nagy-nagy sokadalomban voltunk! Rengeteg világító lámpa volt és sok-sok ember! És mennyi látnivaló! Csak kapkodtam a fejem, mindenfelé érdekes dolgok voltak. Például amikor anyáék megálltak egy helyen és vettek maguknak valami igen-igen érdekes kaját, akkor megállt egy bácsi és valami igen érdekes nyelven beszélt a barátainak. Na ez nagyon tetszett nekem! Sajnos abból a -biztos fincsi- kajából én nem kaptam...

Milán

Képzeljétek, ma anya vett nekem egy csomó szép ruhát és egy rácsvédőt az ágyacskámra (mert soxor beverem véletlenül a fejemet...). Az úgy kezdődött, hogy délelőtt egy nagyot sétáltunk a kertesházak között egy házhoz, ahova bement anya, mi pedig apával még sokat-sokat sétáltunk, aztán kijött anya a házból és volt nála sok-sok ruha... Délután is sétáltunk anyával, de akkor csak a nagyi elé mentünk az ovihoz.
Ja, és délután amíg anyáék a konyhát díszítették és engem a bébikompomban kicsit szabadabbra engedtek, rájöttem, hogy a konyhaszekrény fiókjai hogyan működnek (kifigyeltem ám, hogy ők mit csinálnak, és nem is olyan nehéz!). Sajnos csak egy elég magasan lévő fiókot tudtam most kihúzni gyorsan, így nem nagyon láttam bele (pedig lábujjhegyre álltam), de biztos tök jó játékokat tartanak benne!
Délben újfajta desszertet kaptam: almás-barackos tejbegrízt! Ezt hozta a Mikulás tegnapelőtt. Mmmmm. Nyamm nyamm!

Milán

Ez igazándiból nem is a mai nap híre, mert már egy-két napja gyakorlom, de képzeljétek: tudok négykézláb mászni! Sőt! Olyan jól megy már, hogy szoktam versenyezni apával, hogy ki ér előbb valami tiltott területre (újságok, papucsok, stb.)
Ma is voltunk azon a piac nevű helyen és anyáék vásároltak kosarakat, amikben majd a játékaim lesznek. Amíg anya fizetett, az utcán odajött egy idős néni és azt modta, hogy nagyon szép kisfiú vagyok :) és hogy legyek jó (dehisz én mindíg jó vagyok!).
Estefelé pedig anyával és a Csilla nénivel sétáltunk, illetve hazakísértük a Csilla nénit.

Milán

Délelőtt meglátogatott az Eti néném és kicsit megdögönyözött. Utána sétáltunk egyet négyesben anyával, apával és a Somával. De a nap legérdekesebb része délután volt:
Úgy kezdődött, hogy anyával átsétáltunk a Botiékhoz, ahol jót játszottunk a Botival és egy ici-picit aludtunk is. Aztán egyszer csak elkezdtek egyre többen jönni, a Boti barátai (akiket tulajdonképpen már én is ismerek: a Beni és a Dávid) és az anyukáik (meg befutott apa is és utána a Zoli is). Na ekkor már jó sokan voltunk és a fiúk szép kis rendetlenséget csináltak a sok kis autóval, de aztán hirtelen rendet raktak, kopogtatattak és képzeljétek, megjött a Mikulás bácsi is személyesen! Őrület! Mindenkinek tátva maradt a szája! És ez még semmi, mert minden gyerekkel el is beszélgetett, a fiúk még énekeltek is neki, és cserébe kaptak szép ajándékokat. Kicsit féltem, hogy mivel egy dalt se tudok fejből ezért én nem kapok semmit, de nem így történt: a Mikulás nekem is hozott a puttonyában egy tök aranyos kis-mikulást és egy fincsi bébieledelt (csokisat! hűűű!). Sanos nem maradt sokáig, mert más gyerekekhez is mennie kellett, de azért szuper volt! És még ez után is maradt egy szuper dolog: úgy hívják, hogy "hinta" és a Boti játéka ugyan, de kipróbálhattam. Tök jó! Minden gyerek engem irigyelt és mindenki "hintázni" akart, a Kriszti pedig kicsit ide-oda himbált vele. Nagyon klassz volt ez is! Micsoda nap! El is fáradtam bele, szinte bezuhantam az ágyacskámba este...

Milán

Délben új állatot kóstolhattam meg: sertéshús volt brokkolival. Azt a brokkoli izét már korábban ettem, és sertésmájat is, szóval nem volt teljesen ismeretlen az íz, de mégiscsak újdonság, és nem is volt rossz...
Délután elsétáltunk egy piac nevű helyre, ahol anyáék vettek valami ajándékot, és útközben összefutottunk a Csilla nénivel (ő arra felé lakik, tudjátok).
Este próbáltam minél többet rosszalkodni, de ráfáztam, mert apa nem volt elég gyors és egy átfordulásom hasról-hátra kicsit túl gyorsra sikerült és bevertem a fejecskémet (még jó, hogy a szőnyegen történt és nem a parkettán!)
Anya mutatott új anyagokat is: az egyiket úgy hívják "kő" és érdekes hangja van amikor egymáshoz ütögetünk kettőt, de az ízét nem tudom megmondani, mert nem engedték megkóstolni - sajnos.

Milán

Ma is itthon volt apa, ezt állítólag úgy hívják, hogy "szabi". Én örülök neki, mert egy csomót játszottunk! Sőt, ebéd után még a Kriszti és a Boti is feljöttek és a Boti néhány kaszkadőrmutatvánnyal is elszórakoztatott! Utána pedig elmentünk vásárolgatni: én kaptam egy új, belebújós partedlit és egy klassz mikulássapkát, anyáék pedig mindenféle haszontalan (=számomra nem ehető) kajákat vettek.
Délután végíg kettesben voltunk apával, mert anya a Diára vigyázott a nagyinál (ha apa nem lett volna itthon, akkor én is átmentem volna, ahogy szoktuk). Este anyával küldött az a jó fej Mikulás bácsi egy kis szobrot, ami olyan mint ő állítólag, csak ez még zörög is ha rázom, és amikor apa nem figyelt, a sarkát megrágtam és fincsi íze is volt. Persze lebuktam és el is vették tőlem, amit igencsak sérelmeztem!

Milán