A második este már jó idő volt a szobámban, de ugyan mi tudná pótolni anya testének közelségét?!? Szóval bekönyörögtem magam anyáék ágyába és ott egy jót szundiztam. Délelőtt bementünk a kórházba ahol születtem, mert a doktor bácsi megvizsgálta anyát és kiszedett valami varratokat, vagy miket, de bevallom én a kocsiban úgy de úgy elszenderültem, hogy mire felkeltem már megint otthon voltunk... Délután eljött megnézni a védőnénim. Nagyon tetszettünk egymásnak! Melyik férfi ne szeretné, ha okosnak, meg erősnek, meg szépnek mondják...? Csak állítólag keveset eszem. Pedig állandóan éhes vagyok, csak olyan jó anya cicijén elpihenni, hogy el is felejtem miért lett a számba adva... Este úgy hallottam új módszerek kerülnek majd bevetésre... Hát kíváncsi vagyok, megint mit találnak ki apáék!
Milán
7.nap - 2020-05-02
Tetszik
0
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bmilan.blog.hu/api/trackback/id/tr485154265
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.