Reggel az a jó ötlete támadt apának, hogy korán elindulunk Újpestre és így lesz időnk bemenni a Pólus játszóházába. Nyilván nem sokat tiltakoztam, és egy jó órát tudtam ott huligánkodni :) Apát is rávettem , hogy kússzon-másszon-csússzon velem (kivéve a nagy csúszdát, mert ott elvileg felnőtteknek tilos). Jól kifáradtunk, így a finom ebéd még jobban esett és jó sokat is ettem. Na jó, nem volt nehéz, mert a leves után milánói sertésborda volt irtó fincsi husival, na és a desszert! Az madártej volt! Húúú de fincsi! Kértem is egy nagy üveggel a mamától, mert nem tudok eleget enni belőle :)
Ebéd után még játszottunk kicsit a nagyszobában a mágneses számokkal-betűkkel, aztán indultunk haza, mert sajnos még van leckém is, amit meg kell írni és tanulni is kell holnapra...
Milán
ui.: ismét megmért apa, mert a múltkor elfelejtettük beírni: 141 cm magas és 26.2 kg nehéz vagyok.
