Sajnos reggelizés után el kellett köszönni a szállodától, véget ért az all-inclusive pihenés :(
De nem hazafelé vettük az irányt, hanem Ausztria felé, ugyanis havazást ígértek a sípályák felé. Egész jól át is értünk a határon és egy órát mentünk a hegyek felé, aztán elkezdett egyre jobban havazni és már csak fél órára voltunk kábé a sípályától, amikor a Kriszti autója - pontosabban a gumik - nem tudtak tovább menni, a havas hegyi úton meg kellett állni, mert már csak csúszkált az autó. Apának kellett átülni és megfordulni vele, annyira csúszkált szegény. Így sajnos a síelés elmaradt. De hogy ne maradjunk havas élmények nélkül, a következő város után félreálltunk egy klassz havas domboldalnál és egy irtó jót hógolyóztunk és hóembert is építettünk, meg persze csurom vizesek lettünk :) Ez mondjuk csak azért volt nekem probléma, mert hiába vettem át száraz ruhát, a következő megállónál, a Kirschlag-i várnál már irtóra fázni kezdtem. A vár talán érdekesebb is lett volna, ha nincs olyan hideg, végül apa rám adta a kabátját, ő meg a sínadrág plusz kötött pulcsiban úgy nézett ki mint egy favágó :) Igazán akkor melegedtem ismét át, amikor a kis falu éttermébe beültünk és ittam egy forró teát és ettem egy frittatensuppe-t, ami palacsintatésztás leves és irtó fincsi volt. Még egy kis darab wiener snitzel is belém fért amikor már kiolvadtam :) Miután jól laktunk, indultunk haza és végül hatra haza is értünk.
Szerencsére Hörike is várt minket az előszobában a szuperketrecében, én pedig azonnal levetkőztem és bekapcsoltam a wii-t, hogy végre játsszak a fifa15-el egy jót...
Milán