Juhhé, indulunk Erdélybe!
Reggel átmentünk a Krisztiékhez, segítettünk lecipelni a bőröndöket és már lassan indultunk is.
Az út egy jó ideig eseménytelen volt, aztán Debrecen előtt egyszercsak leállt az autónk, a Kriszti pedig ezt észre sem vette és mentek tovább nélkülünk a határ felé... Hívtuk persze rögtön őket, hogy elakadtunk, álljanak meg ők is, aztán pár perc után mégis elindult a Ford és apa hamar a legközelebbi benzinkúthoz ment, ami egy kis faluban egy elég érdekes hely volt, de végülis tankolni lehetett. Addig mi elmentünk vécére, és indultunk a Krisztiék után, mert ők már a határnál voltak. Ott értük őket utol, onnan ismét gond nélkül együtt jöttünk Tordáig. Útközben a hegyekben egy szép helyen megálltunk és amíg apáék kávéztak, mi egy vízeséses kilátót néztünk meg ahol még papagályok is voltak egy hatalmas kalitkában. Szóval pár őrült autóstól eltekintve (akiket apa jól ledudált) megérkeztünk a szállodához, ami őrülten szuper! Irtó díszes és régies minden. Miután átvettük a szobákat, besétáltunk a központba vacsorázni. Egy grill teraszon ettünk, aztán visszasétáltunk és a szobánkban buliztunk tovább - ugyanis a négy személyes szobát mi négy gyerek kaptuk meg, mivel nem egymás melletti, hanem egymás feletti szobákat kaptunk és a földszinti lett nyilván a Mamáé, mert csak lépcső van.
Persze így aztán este őrült buli volt nálunk, főleg miután felfedeztük a snapchat effektjeit és egymást túllicitálva őrültünk meg :)
Milán
