Reggel tök jól voltam, de azért még nem mentünk síelni (sajnos jogosan, de ezt majd később), hanem itt maradtam apával a házban amíg a többiek elmentek síelni. Egész jól eljátszottunk, aztán Anna is csatlakozott hozzánk, mert elfáradt és a Kriszti hazahozta, majd később a Boti is hazajött, mert ő is elfáradt a sok csúszásban. Délben végül a csapat maradék - felnőtt része is megérkezett és hamar ebédelni kezdtünk. Én ugyan nem ettem túl sokat, de mégis mennem kellett pihenni délután :( Szerencsére csak fél háromig tartott a csendespihenő, és utána folytatódhatott a játék és a rajzfilm-nézés. Közben apa elment síelni a Zolival és csatlakozott hozzájuk a Kriszti a Botival, mi pedig pályazárásra odamentünk a sílifthez és ott Anna jól orrbadobott egy jégdarabbal, amire azt hitte hógolyó. Mindketten bőgtünk... Jég mondjuk volt kéznél, azzal apáék lenyomták a sebes púpot az orrnyergemen és így hamar el is múlt a fájdalom. A házba visszaérve játék, uzsonna, filmnézés, szóval a szokásos program volt estig. Sajnos délután már megint felment a lázam, illetve hőemelkedésem volt, úgyhogy a holnapi sízésnek is tutira lőttek... De már nem vagyok egyedül: apa is lázas és köhög, akárcsak én...
Milán
