Sajnos az éjszaka nem javult a helyzet, egyre magasabb lett a lázam és mindent kihánytam amit megittam, pedig még egy kúpot is kaptam :( Fél négykor pedig egymás után jött fosás-hányás és már cserepes volt a szám olyan szomjas voltam, úgyhogy anyáék úgy döntöttek ezt már megmutatjuk orvosnak és elindultunk a Heim Pálba (az ügyelet úgyse jönne ki, hiszen nem haldoklom szerencsére, csak kezdek kiszáradni...). Itt megvizsgált egy kedves doktornéni és rögtön írt is egy papírt amivel átmentünk a Szent László kórházba. Ott egy másik doktor néni is megvizsgált és úgy döntött, hogy ott kell maradnom, mert infúziót kell kapnom, nehogy kiszáradjak. Na eddig a pontig aranyosak voltak a nővérkék, de itt elszakadt a cérna, mert egy nagy tűt szúrtak a kezembe és nemcsak vért vettek (ami volt már régebben), de egy nagy palackot is odacsatlakoztattak amiből csepeg a víz a kezembe! Irtóra fájt amikor megdöftek!
Amikor a palack is már csepegett belém, akkor apa felnyalábolt és megkerestük a 203-as szobát, ugyanis ott leszek egy ideig egy kislány szobatársa (remélem hamar hazaengednek majd!). Apa hazaszaladt még pár dologért, amit behoz nekünk, anya pedig ott maradt velem. Én pedig olyan-de-olyan álmos voltam, hogy csakhamar elaludtam...
A délelőtti vizit előtt már felébredtem és egy aranyos doktorbácsi nézett meg,de sajnos ma még nem mehetek szerinte haza, mert még sok infúziót kell kapnom :(
Később a szobatársam, az aranyos kislány már hazamehetett az anyukájával, én pedig kaptam ugyan ebédet, ami még finomnak is tűnt, de még étvágytalan vagyok és nem kértem belőle. Bezzeg amit kicsit később apa hozott, abból már kértem, ugyanis ő egy csokis fánkot hozott uzsonnára :) Kicsit később pedig meglátogatott a Kati mama és az Ani is és amíg apa és anya hazamentek még pár dologért (mivel ezek szerint itt alszunk ma anyával), addig a Mamáékkal játszottam. Apáék hamar visszaértek, és a Mamáék lassan hazaindultak, de apa még sokáig velünk maradt, viszont mindhárman kezdtünk már versenyt ásítozni a fáradtságtól és kialvatlanságtól, úgyhogy végül apa hazament és kettesben maradtunk anyával...
Milán
