Ma egy kicsit tovább aludtunk, mivel nem tombolt odakinn szélvihar az éjjel, nem úgy mint tegnap... Reggeli után én a Mamával és Annával még kicsit a házban maradtam, de a többiek előrementek síelni. Kicsivel később mi is utánuk mentünk, de akkor nagyon leszidott a mama, amikor amíg ő kidobta a szemetet a tárolóba, addig én előresétáltam egyedül a hüttéig majdnem... Pedig én már ismerem ám az utat! És a füvön mentem, nem is az úttesten... Na mindegy, állítólag ez butaság volt és a mama mellett kellett volna végig jönnöm. Szóval végül odaértünk a síliftek aljához és pont akkor csúszott arra apa és anya, úgyhogy együtt mentünk tovább a kis pályához, ahol apa felváltva velem és az Annával csúszott le és a hóekés lejövetelt gyakoroltuk, amíg meg nem éheztünk, mert akkor már mentünk volna vissza szívesen a házikóba ebédelni.Ekkor ért oda a Boti és a Zoli is (a Kriszti már kicsit korábban odajött), úgyhogy végül mindenki visszajött a házba és ebédeltünk finom brokkoli krémlevest bogyókkal. A második töltött káposzta lett volna, de azt csak a felnőttek ettek, mi gyerekek inkább mentünk kicsit aludni...
Délután visszasétáltunk a sípályákhoz és előbb apa próbált a kis pályán okítani, de hisztis kedvemben talált, így végül anyával két oldalról közrefogtak és apa síbotját előttem keresztben tartva én abba kapaszkodva lejöttünk. Így egész jó volt, de igazándiból utána a Kriszti talált ki jobbat: jött mellettem és én egyedül felmentem a felvonóval, utána pedig előttem háttal lesiklott velem és így egész ügyesen meg tudtam állni hóekében amikor ő mondta. Ezt kétszer meg is ismételtük. Apáék nagyon meglepődtek, milyen ügyes vagyok ám, ha nem "kell" nekik hisztizni... Amikor a Botiék is odacsúsztak, lecsatoltunk és jópárszor lecsúsztunk a fenékcsúszkákkal is és persze megint csurom vizesek lettünk, úgyhogy a házban átöltöztünk és elsétáltunk pár házzal arrébb a kis játszótérre, ahol van pár jópofa játék. Sokáig hintáztunk, aztán visszajöttünk a házikóba és játszottunk, vacsoráztunk és ismét játszottunk. Közben átjöttek páran a Zoli ismerősei közül a 16-osból és átjött a Manóka nevű kisfiú is kicsit játszani. Sajnos este, amikor ők hazamentek, akkor nekünk is menni kellett zuhanyozni (hárman egyszerre zuhanyoztunk!) és aludni. Esti mesének még megnézhettem két Bogyó és Babócát a kis dévédén.
Milán
