Reggel ébredés és reggeli után picit játszottunk anyával, aztán a Mamával együtt elsétáltunk az interspárba vásárolni. Amikor visszaértünk a Mamához, akkor épp hozták az ebédünket de nem voltam túl éhes, hanem inkább álmos kezdtem lenni. Szerencsére már épp jött apa, és hazamentünk, ahol anyáék pakoltak ezt-azt amit én már kicsit nehez tűrtem, mert irtó álmos lettem. Amíg leértünk a kocsihoz én már el is aludtam, és a kocsiban már kényelmesebb volt a székemben, ott jót aludtam. Amikor felébredtem, épp nagyon gyorsan mentünk az autóval és pár perc múltán meg is érkeztünk a faházhoz, ahol már jártam tavaly. A Boti, a Kriszti és a Zoli is ott voltak és a nagy kertben és a teraszon őrült
klassz volt a Botival játszani. Sokat labdáztunk és kergetőztünk és keresztül-kasul összemászkáltam mindent (még a fenyő alá is bekukkantottam, amit apa nem támogatott, és őszintén szólva nem is túl kellemes hely, mert nagyon szúr...). A sok kúszás-mászásban eléggé elfáradtunk, úgyhogy jól esett egy kis vacsi: elemntünk egy helyre, ahol sokan üldögéltek és ettek-ittak, és én is kaptam anya töltött paprikájából, de a paradicsomos rész nem volt túl jó ötlet, mert én kiszedtem a számból és belekentem a ruhámba. Innentől apa inkább csak krumplit és husit adott kenyérkével. Mire hazaértünk, már eléggé elálmosodtam, alig vártam már a fürdést, ami itt megint a sárga kismedencében pancsizhattam, és képzeljétek, eljött velünk a kapitány a hajójával, meg a kedvenc könyvem és a halacska is... Nos a gyorsított masszázs és vacsora után szinte bezuhantam az ágyba és már aludtam is...
Milán
