Nos, ma a délelőtti etetés után bezsúfoltuk magunkat a kocsiba, és a Krisztivel és a Botival kiegészült kis csapatunk elhagyta a büdös Budapestet és meg se állt Sóstóig! Én inkább szundikáltam az úton, mert elég unalmas volt az autópálya. Megérkezés után rögtön láttam, hogy nem lesz itt semmi gond: minden csupa zöld, és hatalmas fák vannak a kertben. Hamar belaktuk a házacskát, anya megetetett, és már mentünk is a kertbe! Eleinte a babakocsiban sziesztáztam, később pedig nagyon jól elvoltam az árny-adó kis félsátramban, onnan néztem, ahogy a Boti hancúrozik a medencében, sőt egy kicsit én is pancsolhattam a lábacskámmal amikor anya odavitt. Voltunk sétálni is a város főterén, anyáék fagyiztak, és nézelődtem. Este kissé meglepő volt a fürdetés új módja: a kis kádam helyett egy felfújható kismedencében fürödtem, de végül is vicces volt, mert puha volt az alja. Egy ilyen fárasztó nap után pedig egy hatalmasat aludtam anyáékkal együtt.
Milán
