Milán blogja

Reggelire apa kisütötte a maradék öt mini kakaós csigát, aztán lassan már indultunk is le a strandra. Ma csak apa jött be velem a vízbe kislabdázni, de utána tök jót tollasoztunk Annával és a Krisztivel. 
Ebédre ki nem találnátok mit kértem: pirított hagymás hotdogot. 
Sziesztázás közben kártyáztunk a wizzard-al, és most korábban haza indultunk, hogy még nyitva legyen a kisközért, mert tegnap elgrilleztük az összes virslit és ma a paprikás krumplihoz venni kellett. 
Végül aztán mégse az lett a vacsora, mert egy egész bográccsal megcsinálni kicsit túlzás lett volna, így Anna és a Kriszti készítettek krumplipürét és volt még csirkemell a hűtőben, azt pedig kisütötték. A fincsi vacsi után ma is estig társasoztunk.

Milán

Reggel esett az eső, amikor felkeltem, így persze nem mentem futni (ez volt a tervem). Délig a házban voltunk, kivéve, amikor a Kefír fogta magát és átszökött két kerítésen keresztül a második szomszédhoz és nekem kellett átmászni érte. Viszont eddigre kitisztult az ég, így bátran lementünk a partra strandolni és jól tettük, mert egész jó idő lett. Egész kevesen voltak, így tudtunk ma röpizni is. Utána ettünk a büfében (ma is pirított hagymás hotdogot kértem), és bementünk később kislabdázni a vízbe. Közben beborult az ég és megélénkült a szél, így jó nagy hullámok jöttek, úgyhogy a labdázást után kisétáltunk a vízen úszó mólóra, ami tök viccesen hullámzott a vízzel együtt. Aztán az eső elől inkább hazajöttünk, és amikor elállt, akkor a teraszon ma is grill-partit tartottunk (apa sütött mindenféle finomságot, sajtokat, húsokat amiket a Kriszti bepácolt).
Vacsi után társasoztunk késő estig.

Milán

Ma is strandolós napot tartottunk:
Ébredés, reggelizés után pakoltunk és mentünk a partra, csak még apáék beugrottak a közértbe, mert hazafelé nem tudnánk, mivel ez ötkor bezár (!). Ma sokkal többen voltak a strandon, mint tegnap, és nem is találtunk olyan jó helyet, csak félig árnyékosat. Elsőnek rögtön mentünk is be a vízbe labdázni, illetve Anna sup-ozni. Viszont így hármasban tudtunk egy 125 labdaérintéses menetet játszani! Utána apa is beevezett a sup-al, aztán én következtem, csak poénból előbb beborítottam apát a vízbe :)  
Mikor én is meguntam már az evezgetést, kijöttem és nemsokára elmentünk ebédelni a büfébe. Délután is bementünk még sup-ozni amikor már kevésbé sütött a nap olyan erősen, aztán ötkor visszajöttünk a házba, mert hatra apa foglalt asztalt az utca végében a kőtengernél lévő kis étterembe. Én egy grill sajttálat ettem és két kunyizó helyi kutyus és pár macska lebzselt közben körülöttünk :) Vacsi után visszajöttünk a házba, és én a Dórival beszéltem estig még, aztán ettem egy kis fagyit desszertnek :)

Milán

Kilenc után keltem, főleg azért mert tízre jöttek vízvezetékszerelők és telekomosok, és bár apa foglalkozott velük , közben mi készülődtünk, mert amikor minden szerelő elment, mi is elindultunk le a strandra és ötig ott is maradtunk, mert az időjárásjelentés ellenére - ami esőt mondott - szépen sütött a nap és csak néha volt felhős az idő. A menetrend a szokásos volt mondhatni: rögtön mentünk labdázni, amíg apa erre rávehető, aztán ő kiment, mi pedig hármasban bementünk sup-ozni. Beljebb láttunk egy vízisiklót is!
Miután kijöttünk és megszáradtunk, elmentünk ebédelni a büfébe, de most pirított hagymás hotdogot kértem és ez sokkal finomabb volt,mint a hétfői. Délután még kártyáztunk, aztán ötkor visszajöttünk a házba és ma is palacsintát sütöttünk (Anna és én!) vacsorára, mert nagyon jó érzés palacsintát sütni (apa is szeretett volna, de nem hagytuk neki).

Milán  

Ma egész jól aludtam, pedig apa elmondása szerint volt a kukásautó is és a Kefír is próbált kelteni, de nem nyitottam ki a szemem és így ő feladta, én meg vissza tudtam aludni, majdnem tízig. Délelőtt itt  a házban voltunk és ebédre kitaláltuk, hogy palacsintát sütünk (apa elszaladt nutelláért, mert az kötelező töltelék!) és csak mi hárman: Lili, Anna és én - sütöttük! Egész jó lett! 
Kettő után készülődtünk és indultunk Siófokra, mert Annának ma ott van Macskák előadása és korábban ott kellett lennie a próbákra. Amíg ő bent próbált a szabadtéri színpadon, addig mi mászkáltunk Siófokon. Közben a Liliért odajött anyukája és ő  vele ment, mi pedig (Kriszti, apa és én) mászkáltunk tovább, aztán a víztoronynál pizzáztunk és a sétálóutcában fagyiztunk, szóval estig elütöttük az időt, majd kilenckor mi is beültünk a Macskákra és megnéztük Annát az első felvonásban. A másodikra nem maradtunk, mert abban nem játszik és ez amúgy is egy elég fura mű, legalábbis nincs sok értelme és története sem... Amint Anna is előkerült, indultunk haza és gond nélkül hazaértünk még éjfél előtt (Kefír nagyon örült nekünk!)

Milán

Ma inkább a nappaliban aludtam, mert itt hűvösebb és az ágyon is elférek... Apró hibája, hogy Kefír reggel ébreszt és nem lehet besötétíteni... Na nem baj, ma úgyis mentünk a strandra, szóval reggeliztünk és indultunk miután mindenki felkelt. 
Amint lepakoltunk egy fa tövébe, rögtön mentünk a vízbe labdázni, pontosabban én a Krisztivel és apával labdáztam, a lányok pedig a sup-al bementek hajókázni. Mi nagyon jót labdáztunk, délben azért kijöttünk, mert nagyon sütött a nap, és már éhesek kezdtünk lenni, úgyhogy elmentünk a büfékhez és mi apával hotdogot és palacsintát ettünk.
Délután kártyáztunk az árnyékban és négykor visszamentünk labdázni. Kicsit később beborult az ég és a viharjelzés is villogott, de vihar végül nem volt, mindenesetre lassan vissza indultunk Salföldre.
Mivel a vihar elvonult, ezért tollasozni kezdtünk lent a pajta előtt, amíg a fára nem lett ütve a labda... Na akkor visszamentünk a házba és vacsorára ettünk tortilla-t. Kicsit elmentünk sétálni a Kefírrel együtt: a pajtáig és vissza, aztán jöhetett a desszert: apa sütött császármorzsát. Estig még kártyáztunk a konyhában a wizzard-al, és meg is nyertem :)

Milán

Reggel magamtól ébredtem, és csak egy joghurtot reggeliztem, mert mentünk is hamar a közeli Liliomkert piacra, és ott reggeliztünk (én pl egy fahéjas kürtőskalácsot és házi limonádét). Persze nem csak ezért mentünk, vettünk még szörpöket, tojást, gyümölcsöket, meg ilyeneket.
Miután kőrbenéztünk (jó sokan voltak ma is), visszajöttünk a házba, és ma inkább itt vészeltük át a kánikulát.
Olyan nagyon nem is ebédeltünk, mert vacsira grill-partit jelentett be apa és hatkor neki is láttunk a teraszon a grillezésnek: itt van egy szuper, nagy grillező, és most a camambert sajtot például pont eltalálta apa, nagyon finom lett, akárcsak a többi hús és sajt. Hogy lemozogjuk kicsit a vacsorát, sötétedéskor elmentünk kicsit kirándulni: csak a szokásos kilátó, szőlő, templom útvonalon. Láttunk őzeket, lovakat, szamarakat és fogtam egy aranyos kis békát is. Este ma is társasoztunk, de most nem éjfélig, mert álmosvolt a csapat.

Milán

Tízkor keltem, nem reggeliztem, hanem megvártam amíg anya visszaér a kutyasétáltatásból és csinál ebédre túrógombócot. Utána anya ment vissza a Mamának segíteni, én pedig megnéztem a múlt heti Forma2 és 3 angol futamokat a számítógépen.
Kettő előtt jött apa, mert az eredeti terv az volt, hogy indulunk kettőkor Salföldre, de kiderült, hogy Anna és a barátnője a Lili elmentek moziba, úgyhogy később indultunk csak el, mert előbb még elmentünk a Krisztiért és Kefírért meg a cuccaikért és ötre mentünk a lányokért a nyugatihoz és onnan indultunk rögtön Salföldre.
Ez a két óra autózás már semmi volt a minapi egésznapos autózásokhoz képest. 
Mivel nem hoztunk semmi kaját, ezért rögtön elmentünk vásárolni  Tapolcára, aztán hazaérve vacsoráztunk és éjfélig társasoztunk.

Milán

Jól telt a napom:
Reggelire anya csinált nekem rántottát, utána mentem szokás szerint kutyát sétáltatni. Miután hazaértem megnéztem online a két héttel ezelőtti osztrák Forma2 futamot (nagyon izgalmas volt!), aztán irány a Dórihoz, mert hívott, hogy elkészülődött már ő is és mehetek. Ma ott ebédeltem , és nem fogjátok kitalálni mit: palacsintát (nutellásat persze!):
Mivel ma nem kellett hatkor visszajönnöm kutyát sétáltatni, ezért elég volt csak tízre hazajönni, szóval egész délután ott voltam.
Vacsira rántottát kértem ismét anyától, de persze omlettet csinált, pedig én a kevergetett változatot szeretem... na mindegy, azért megettem persze...

Milán

Reggel kilenckor fúrásra ébredtem... dejó... tegnap is párszor furkált valaki, de napközben még hagyján...
Délelőtt elkezdtünk nekem bepakolni Salföldre, aztán szokás szerint 11-kor átmentem a Mamához Dömét sétáltatni.
Miután hazajöttem, kicsit még unatkoztam és egy óra múlva átmentem a Dórihoz, de ma nem mentünk usziba, mert a Dóri kicsit lesérült, és később átjött a barátunk, a Lea is. Ketten megpróbáltunk palacsintát készíteni, de nem sikerült tökéletesen (kicsit odaégett az első kettő, amíg rá nem jöttünk, hogy kisebb lángon kellene sütni). Szerencsére délután már jobb lett a karja a Dórinak, és tudtunk még röpizni is.
Hatkor visszajöttem a Mamához, hogy levigyem ismét Dömikét, aztán mentem újra vissza a Dórihoz és végül este villamossal jöttem haza.

Milán

Az elmúlt napokhoz képest a mai sokkal nyugisabb volt:
Magamtól keltem fél tízkor, így szép kényelmesen meg tudtam reggelizni és elkészülődni, és ma is mentem át a Mamához, hogy levigyem a Dömét sétálni.
Miután hazajöttem, és ebédeltem, elkezdtem megnézni az elmúlt két hétvége autóversenyeit, ugyanis pont mindkét hétvégén voltak versenyek és nem láttuk őket. Ma a két héttel ezelőtti osztrák nagydíjjal kezdtem.
Hatkor is én vittem le Dömikét és még segítettem kicsit a Mamának pakolászni, mert egyáltalán nem emelhet még. Miután hazaértem, nemsokára jött apa, vele pedig egy nagyon jót játszottunk duóban a Geoguessr-el. Kaptunk néhány nagyon ügyes ellenfelet is, szóval voltak erős csaták a pontokért.

Milán

A 11 órás Döme sétáltatást én vállaltam, úgyhogy előtte keltem, reggeliztem, elkészültem, és átmentem a Mamához, levittem a Dömit és utána még visszaállítottam a Mama számítógépén a  böngészőt egész képernyősre :)
Utána hazajöttem és amikor írt a Dóri, hogy ő is elkészülődött és mehetek át, akkor átsétáltam, úgyhogy délután vele voltam, sőt igazából estig, mert kilenc után indultam haza.
Még nem vacsoráztam, úgyhogy itthon kitalálok valamit. 

Milán

Ma is - akárcsak tegnap - három országban is voltunk: 
Reggel Bosznia-Hercegovinából, Horvátországon keresztül jöttünk haza. De azért nem ilyen simán-egyszerűen ám!
Mivel Bosznia egyik nevezetességei a "piramis" hegyek pont itt vannak Visokoban a szállásunktól pár percre, ezért a szállás elhagyása után odamentünk. Előbb reggeliztünk, aztán felsétáltunk egy darabon az erdőbe, de az első infó táblán kiderült, hogy a tényleg piramisnak kinéző hegy több mint egy órás séta, szóval ezt most passzoltuk és inkább kocsival mentünk közelebb, de amúgy lentről ez nagyon nem piramis alakú, maximum légifotóról... Így hát indultunk haza, de még beugrottunk egy Bingo nevű áruházba útravalókat venni. Poén, de a nevezetes hegy innen indulva az autópályáról látszik a legjobban :)
Az út innen már szinte eseménytelen volt szerencsére: a bosnyák szakaszon volt autópálya is, aztán a szokásos szerpentin (hogy apa ne unatkozzon), és a horvát szakasz is ilyesmi volt, csak rövidebb. A határokon nem kellett várnunk, simán átjutottunk mindkettőn, és hat órára haza is értünk.
Mivel ilyen szerencsésen korán megérkeztünk, még estig át tudtam menni a Dóriékhoz, apa átvitt amikor ment Gyömrőre, és este kilenc után hazasétáltam.

Milán

Ma azért keltünk korán, mert sajnos itt hagyjuk Montenegrót... De nem megyünk még haza, hanem egy kicsit még barangolunk a balkánon: az első állomás Dubrovnik volt. Az óváros közelében egy parkolóházban találtunk helyet, és rögtön le is sétáltunk a várhoz. Pont a leghíresebb kapun mentünk be és két órát barangoltunk az igazán hangulatos utcákon, a hőségben. Innen - Horvátországot elhagyva - Bosznia Hercegovina felé vettük az irányt és meg sem alltunk Mostar-ig. A bazáron keresztül eljutottunk a híres hídig, és pont legrott egy fickó a vízbe! A híd túloldalán beültünk egy hangulatos helyi étterembe, ahol ma is halat ettem. Innen már a mai szállásunk felé vettük az irányt, Visokoban egy apartmanban alszunk egy éjszakát. Kicsit kalandos volt megtalálni a házat, apát előbb egy roppant szívélyes italtársaság akarta befogadni, majd egy benzinkúton egy irtó kedves fickó felhívta a szállást és a saját kocsijával oda irányított minket, de persze itt senki nem volt, tehát még apa viber-en hívta a tulajt, hogy jöjjön már ide... És így végül pár perc múlva már átvehettük a szobákat olyan 10 óra körül...

Jó kis nap volt!

Milán 

Ma is korán reggel indultunk, mert vissza mentünk a Ploce beach strandra. Majdnem ugyanazokat a napágyakat tudtuk elfoglalni mint a minap, de ma nyugisabb napunk volt, kicsit labdáztunk, apával búvárkodtunk a maszkkal, és sokat napoztunk. Korábban el is jöttünk, mert visszafelé bementünk Sveti Stefanba, és elsétáltunk megnézni a hidat és a szigetecskét (sajnos zárva volt). Innen vissza jöttünk a szállásra, lezuhanyoztunk és lesétáltunk a partra vacsorázni. Én egy orada halat ettem :) Irtó finom volt!

Visszafelé pedig még azért belénk fért valahogy egy-egy óriás palacsinta...

Milán