Ma is korán keltem, mert a 8:25-ös intecityvel mentem a keletiből Miskolcra a gólyatáborba. A vonaton még össze-vissza voltunk, de Miskolcon összegyűlt egy nagy csapat és busszal mentünk az állomásról az Egyetemvárosba, ami egy hatalmas liget sok épülettel és nagyon szép. Itt rögtön karonként szét lettünk osztva és csapatokba rendezve, ugyanis innen kezdve csapatfeladatokat kaptunk. Én egy szuper csapatba kerültem, a barna csapatba, a nevünk "Capipara" (ami egy cuki vízidisznó). Ami azt illeti, itt aztán nem lehet unatkozni, mert minden percünk ki van számolva, egymást követik a feladatok és játékok. Kellett például egy saját zászlót tervezni, egy indulót kitalálni és közös táncot is elkezdtünk betanulni (alig állok a lábamon, annyit ismételtük, tisztára mint a szalagavató!). Volt egy hivatalos üdvözlőbeszéd is persze, na akkor tudtunk kicsit lazítani (az nagyon hivatalos volt). A szobákat csak késő délután vehetjük át, de már megismertem a hálótársamat, egy jófej srácot, és vacsora után is még sok program lesz, például akkor kell majd az elkészült zászlóval, indulóval és tánccal versenyre kelnünk a többi csapattal szemben, aztán este még koncertek is lesznek, úgyhogy elég pörgős egyenlőre ez a tábor! De nagyon tetszik eddig! A vacsora amúgy meglepően finom volt! Nem ám valami menzás átlag, hanem lehetett választani és én mandulás bundában rántott halat ettem.
Milán













