Milán blogja

Kilenc után keltem, virslit csináltam reggelire, és tízre mentem a Flórához angolra. Ma főleg az emelt szintű szóbeli feladatait gyakoroltuk, mert az még nem megy elég jól, a szókincsemet is bővítenem kell és angolul érvelni sem könnyű...
Miután hazajöttem, itthon atletikát néztem a tévében, aztán jött anya és együtt ebédeltünk, és még délután exceleztem is (a saját elméleti foci VB-met).
Négykor pedig átmentem a Dóriékhoz, mert ma osztálytalálkozó-buli lesz náluk és hogy ne idegeskedjenek anyáék az éjszakai hazautammal kapcsolatban, így inkább ott alszom :)

Milán

Mivel éjfél után értünk haza, és még később kerültem ágyba, így aztán ma igazán kialudtam magam - mert megtehettem: szóval majdnem 1-ig aludtam :)
"Reggeliztem" már ha ez így még igaz, aztán átmentem a Dórihoz és délután vele voltam, ott is ebédeltem hatkor, de csak egy levest, mert még nem voltam éhes.
Apa ide jött értem munkából, aztán felugrottunk a Botiékhoz, mert még apa kocsijában volt a sup. Persze Kefírrel muszáj volt foglalkozni, aztán hazaugrottam pár bevásárlótáskáért és elmentünk apával az Interspárba és jól bevásároltunk, mert nem volt már itthon igazán semmi étel-ital. 
Miután apa hazahozott és elpakoltuk a cuccokat, ő ment is haza, én pedig még nekiláttam a holnapi angol házimnak, mert majd megyek délelőtt a Flórához angol órára.

Milán

Ma nyolckor keltünk, és lassan el is indultunk a városba, de előbb még ma is egy közeli klassz kis kávézóban reggeliztünk. Az első úticél az East Side Gallery volt, ahol egész hosszan megmaradt a fal és tele van graffitikkel, köztük pár híressel is. Innen egy szép hídon mentünk a túlpartra és metróval az olimpiai stadionhoz, ahol este az EB döntő lesz majd. Csináltunk pár fotót és vissza metróztunk a múzeum szigetre. Itt épp beültünk egy étterembe amikor egy zivatar csapott le a városra, de mire megebédeltünk már újra sütött a nap, így még fagyiztunk is az Alexander platz felé sétálva. Igazából még bőven volt időnk a gép indulásig, de Londonnal ellentétben most jó korán vonattal kijöttünk a reptérre és inkább itt üldögéltünk és a boltokba nézelődtünk. A .2 terminálról indult a gépünk és pont ráhibáztunk, hogy melyik kapu elé táborozzunk le, aztán onnan felváltva sétálgattunk a boltokba, majd amikor kezdődött az EB döntő, akkor mindenki elkezdte a mobilján nézni online a meccset. Mondjuk közben már lehetett beszállni a gépbe, de az első félidőt még pont láttuk, és mivel a gép egész pontosan szállt fel és le, így az eredményt már Budapestre megérkezve láttuk és a Boti és apa pont eltalálták előzetesen az eredményt, hogy a Spanyolok nyernek 2:1 -re.
A reptérről apa hazahozott minket kocsival, aztán ő ment is tovább még Gyömrőre...

Milán

Reggel csak kilenc után keltettek, mert akkor állt el az eső és indulhattunk Berlint felfedezni. De előbb még reggeliztünk a szomszéd utcában egy kávézóban. Az első úticél az Alexander platz volt, ugyanis apa már korábban megvett jegyeket a TV toronyba. Hú, jó magas! Innen aztán tényleg egész Berlin belátható! Még a szállás is, meg persze sok nevezetesség. Egy VR filmet is megnéztünk mikor lejöttünk, aztán elsétáltunk a Brandenburgi kapuhoz, ahol jó nagy tömeg volt, majd tovább sétáltunk a parkon keresztül a győzelmi szoborhoz ami élőben is nagyon szép. Mivel jól elfáradtunk a sok sétában, vettünk napijegyeket és inkább tömegközlekedéssel mentünk tovább (de így is jó sokat kellett ma sétálni). Metróval elmentünk egy folyóparti streetfood helyre ebédelni, majd a berlini fal emlékhelyre és ha már hidegháború, akkor a Checkpoint Charlie következett. A kihagyhatatlan Alexander platz után kicsit vissza mentünk a szállásra, aztán vacsizni a tegnap felfedezett HB sörözőbe, ahol ma még nagyobb volt a hangulat, főleg az angol szurkolóknak köszönhetően. Őrült jó volt a hangulat, olyan hangosan ordítva énekelt mindenki hogy még a szálláson is csengett a fülünk :)

Milán 

Nagyon korán keltünk mert ötre már jött értünk apa és mentünk a reptérre, ahol találkoztunk a Botiékkal, mert mentünk Berlinbe! Meglepően kevesen voltak a reptéren, de a gépünk fél óra késéssel indult. Nem baj, 1 óra 10 perc alatt megérkeztünk Berlinbe és a reptérről vonattal mentünk be a városba, majd a vasútállomásról S-bahn-al mentünk tovább a Potsdamer platz-ra. Itt külön vált a fiú és a lány csapat, mert mi a kém múzeumba mentünk, anyáék pedig a nagy bevásárlóközpontba. A kém múzeum érdekes volt, főleg az interaktív dolgok, aztán megkerestük a Krisztiéket és együtt mentünk ebédelni. A berlini specialitást próbáltuk ki, a currywurst-ot. Nem rossz, de nem lettünk rajongói... Kicsit esett az eső miközben elsétáltunk a közeli Dunkin donuts fánkozóba, ahol irtó finom fánkokat ettünk. Innen U-bahn-al elmentünk az Alexander platz-ra, és miután körülnéztünk, villamossal mentünk a közeli szállásunkra, ami egy érdekes lakás. Kicsit pihentünk, aztán vissza sétáltunk az Alexander platz-ra és környékére, vacsoráztunk is egy amerikai gyorsétteremben és visszafelé egy őrült hangulatos HB mega sörözőbe is benéztünk.

Milán 

Ma alapvetően pihengettem, de nem csak lazultam: 
Reggel nyolc körül keltem, hogy még legyen időm felkészülni a mai külön angolra, és kilencre mentem angolozni, ahol továbbra is a reading, listening és szó gyakorlás volt a prioritás. Hamar elrepült a 45 perc, aztán jöttem haza és excelen egy saját foci VB-t csináltam. Ebédre szushit rendeltünk anyával és nagyon finom volt.
Délután még számítógépezgettem és duolingóztam is sokat, aztán ötre mentem fogszabályzásra, és ma csak alul állítgatott rajta a Balaton doktor. Hazaérve zenét hallgattam, és este lehet, hogy meccset nézek.

Milán

Sajnos ma véget ért a Salföldi nyaralás :(
Reggelire apa kisütött egy nagy halom mini kakaós csigát, úgyhogy Anna, Dóri és én azt ettünk. Közben mindenki elkezdett vadul takarítani és persze mi is csatlakoztunk a munkához, én porszívóztam, pakoltam, felmostam, ilyesmi. Amúgy ma dög meleg volt, mindenkiről dőlt a víz takarítás közben, plusz a darazsak is felélénkültek, aminek senki nem örült (én meg pláne!). Úgy gondoljuk, hogy tisztábban adjuk át a házakat, mint ahogy megkaptuk, de jól el is fáradtunk ebben a melegben, aztán kettő után elindultunk haza. Félúton kinéztünk egy KFC-t mert már éhesek voltunk, de anya nagy örömére egy Decathlon volt mellette és persze be kellett ugranunk venni ezt-azt. Na mindegy, a KFC-ben csak drive-oltunk és útközben ettük meg, hogy ezzel se menjen az idő, majd anyát kitettük Budaörsön, mert valami ismerőséhez ment, aztán jöttünk tovább Kispestre és miután Dórit hazavittük, apával felcipeltük a sok cuccot és én estig megnéztem az interneten pár sport eseményt, amiről lemaradtam, aztán este természetesen a meccset néztem.

Milán

Ma jó sokáig aludtam, úgyhogy reggelizés után már indultunk is le a strandra. Anya nem jött, a házban maradt Kefírrel, így egy autóval tudtunk menni. Ma picit kevesebben voltak és találtunk egy fa alatt szerencsére árnyékos helyet mert ma még melegebb volt mint tegnap. A megoldás az volt, hogy sokat mentünk be sup-ozni és a vizen fújt a szél, ott nem volt annyira meleg. Ebédre négyen megettünk két nagy hekket (apa nyilván nem, ő hotdogot evett), aztán délután is sup-oztunk, és hatra visszajöttünk a házba. Vacsorára Annával palacsintát sütöttünk  a csapatnak és ma este ismét meccs volt kilenctől.

Milán

Reggelire a piacon vett fincsi péksütiket ettünk, aztán lassan indultunk le a strandra. Ma végre egész kevesen voltak és klassz árnyékos helyen tudtunk letáborozni. Mivel még nem volt akkora kánikula, ezért rávettük apát hogy jöjjön strandröpizni. Egy ideig négyen játszottunk (Dóri, Boti, apa, én) aztán egy német srác (kb velünk egykorú) megkért hogy hadd álljon be, úgyhogy az én csapatom így nemzetközi lett, de apa és a Boti így is - szoros meccsben - legyőzött minket. De klassz játék volt! Jól leizzadtunk úgyhogy bementünk a vízbe és elkértük a sup-ot a Krisztiéktől is egy kicsit evezgetni. Ebéd után a Botit elvitték a Krisztiék a Füredi állomásra mert ő ment pár napra a barátaihoz, én pedig a Dórival is sup-oztam a tavon, aztán lassan indultunk vissza a házba, és nemsokára a Krisztiék is megjöttek. Én megnéztem apával a tegnapi Forma1 futamot, közben vacsoráztunk finom tortilla-t és este egy jót társasoztunk.

Milán 

Ma hétkor kelt mindenki, mert vasárnap van és ilyenkor van a Káptalantóti piac, ahová a nagy hőség és tömeg előtt akartunk kimenni. Ez jó taktika volt, mert ilyenkor reggeltájt még kevesebben voltak és jobban körül tudtunk nézni. Vettünk is pár apróságot persze, aztán jöttünk vissza a házba és mivel a strandon 100% hogy ma még nagyobb tömeg van és még nagyobb hőség, ezért ma nem mentünk le a partra, hanem a házban vészeltük át a kánikulát.
Sokat társasoztunk, filmet néztünk, és este apáék lecsót főztek a bográcsban vacsorára de én inkább csak virslit ettem, aztán este még egy újabb jó társasozással zártuk a napot.

Milán

Reggel apáék elvitték Sugit a vasútállomásra mert haza kellett mennie, aztán vásárolni is voltak és haza is értek mire mi felkeltünk. A mai program amúgy strandolás volt, és ma elég nagy tömeg volt, árnyékos helyet nem is igazán találtunk, a sátorban pedig szauna volt, szóval kicsit szenvedtünk a hőségben. Azért labdázni persze bementünk a vízbe, és az ebédnél sem siettünk, mert ott árnyékos volt legalább. Ebéd után felszabadult egy árnyékos rész úgyhogy átköltöztünk és egy jót kártyáztunk, és persze a hat órás meccsre hazamentünk ma is. A szünetekben csocsóztunk és az esti meccset is együtt néztük.

Milán 

Ma nem mentünk futni, hanem a reggeli készülődés után a strandra mentünk le. A vízbe most még nem mentem be, mert amikor írt a Dóri, egy órakor apával elmentünk érte a tihanyi révhez, és jöttünk is vele vissza a strandra. A többiek megvártak minket az ebéddel úgyhogy előbb ettünk, aztán én a Botival focizgattam a teqball asztalnál, aztán Dóri, Boti, apa és én bementünk a kis vízbe labdázni, és amikor mindenki visszaért a táborhelyünkhöz, akkor egy jó kis wizzard kártya parti következett. Fél hatkor vissza indultunk a házba, mert hattól kezdődött a mai meccs! Az első meccs nagyon izgalmas volt, és szinte rögtön kezdődött is az esti meccs, ami jó sokáig tartott.

Milán

Ma reggel is elmentünk futni Annával a szokásos útvonalunkon a majorság felé, és csak utána reggeliztünk.
Délelőtt ma is sokat csocsóztunk, aztán kisütött a nap és egész jó idő lett, így lementünk a strandra és mivel a víz még elég hideg, ezért csak a kis vízbe mentünk be és labdáztunk ötösben. Miután kilabdáztuk magunkat, elmentünk ebédelni és én mivel már ismertem tavalyról az itteni büfét, ezért pirított hagymás hotdogot kértem, mert az finom itt. Amíg vártunk, addig régesrégi könyveket és újságokat lapozgattunk, amik itt kaphatók. Délután vonattal megérkezett Anna barátnője és ismét bementünk labdázni a vízbe, és miután megszáradtunk, hazajöttünk. Az esti program ma grillezés volt és a finom vacsora után társasoztunk estig.

Milán

Reggel úgy találtuk Annával, hogy pont jó idő van egy kis reggeli kocogáshoz, úgyhogy nem is reggeliztem, hanem mentünk futni a majorság felé. Útközben pont találkoztunk a Krisztivel és apával, akik meg a Kefírt sétáltatták arrafelé. Visszaérve kértem reggelire frissen sült kakaós csigát, aztán egy csomót csocsóztunk és telefonozgattunk.
Kora délután pedig elmentünk kirándulni a környékre: az első állomás a szomszéd faluban Mindszentkállán található "Kő fagyi?" fagyizó, ahol nagyon finom fagyikat ettünk. Innen átmentünk a pár percre lévő "kőtengerhez" ahol tényleg jó nagy sziklák voltak és persze mindegyikre felmásztunk :) 
Mikor visszaértünk  a házba, elkezdtünk bográcsozni, mert az hosszabb idő és viszont klassz együtt készíteni a vacsorát. Mire elkészült a paprikás krumpli, addigra meg is éheztünk. Vacsi után pedig társasoztunk  a teraszon.

Milán

Tíz után keltem, reggeliztem, aztán az egyesben voltunk és a Kriszti pedig apával elment vásárolni, én pedig a Botival a kertben labdáztam, aztán elsétáltunk a Kefirrel a kilátó felé. Dél tájban elkészült a Kriszti a pörkölttel, de én nem voltam túl éhes viszont a nokedlit tojásosan azért szeretem és azt ettem. Délután pedig kirándulni mentünk a Csobánc várához. Jó sokat kellett felfelé kaptatni, de megérte mert szép volt a kilátás nagyon. A nap szépen sütött de a szél is fújt így nem volt hőség szerencsére. 
A házba visszatérve Annával ketten palacsintát sütöttünk vacsorára, aztán hatkor meccs volt. A meccs után csocsóztunk és a Balkán körút videóit néztük meg. Kilenckor pedig az esti meccset néztük a Botival.

Milán