Ma már egész jól vagyok, kicsit még taknyos és picit köhögök.
Délelőtt sokat fifáztam, és ebédre ma is ugyanaz volt mint tegnap. Evés után rajzolgattam is, aztán készítettünk a Hörinek egy elkerített "játszóteret" az előszobában és kivettük a ketrecből, hogy kicsit szaladgálhasson. Természetesen a kis ravasz megpróbált mindenáron kiszökni és lehetetlenül apró réseken is átküzdötte magát. Pechére (vagy inkább szerencséjére) mindig elkaptuk és visszatettük a biztonságos részre...
Ma is beszélgettem telefonon a Klári mamával és még Julika néni is jobbulást kívánt, lehet ezért is gyógyulok ilyen gyorsan... Aztán persze apával is beszéltem késő délután.
Milán