Milán blogja

Délelőtt apa és a Csaba kitalálta, hogy menjünk el sétálni a szép napsütésben valahová. Azt hogy hová? én rögtön meg is mondtam nekik: Gellért hegy, vagy Kopaszi gát... Talán a kép segít kitalálni, hogy ez utóbbi nyert végül. Vittünk némi száraz kiflit és kenyeret, dobálni a kacsáknak, és a sok sirálytól ez nem is volt olyan könnyű feladat! Elég hűvös szél fújt , úgyhogy csak oda-vissza sétáltunk a gát végéig, aztán mentünk ebédelni a Lurdyba. 
Délután ismét társasoztunk és ismét egy Hotel alapján készített társasommal, amiben országokat lehetett venni hotelek helyett. Már megint apa nyert... ejnye. Utána átmentem anyával a Kati mamához, és a Dömét is megsétáltattuk, és kicsit később még lementünk trombitálni az új trombitámmal, de szerintem (!) nem elég hangos, úgyhogy majd veszünk egy hangosabbat :)

Milán

Délelőtt elkészültem egy új társasjátékkal, ami a hoteles alapján készült, csak még bonyolultabb :)  Rögtön rá is vettem anyáékat, hogy teszteljük le... egész jól sikerült szerintem, csak már megint apa nyert... elnyerte a bank összes pénzét apránként... ejnye!
Délután már alig bírtam magammal, mert este mentünk a Szusi étterembe, ami a karácsonyi ajándékom volt. Hú, nagyon finom volt a vacsora! Levest is kértünk anyával és én persze szusit kértem (vörös tonhalast!) és mellette valami fura levelek is voltak, de amikor megkóstoltam, hát olyan erős volt, hogy hűűű! Megkérdeztük és gyömbér volt (a wasabit felismertem, azzal vigyáztam is).

Milán

Reggel apa elment vásárolni, addig én helyesírást gyakoroltam anyával és előkészítettük a Hotel társasjátékot, ugyanis amint apa hazaért, neki is láttunk egy játéknak, ami délig tartott, olyan nehezen dőlt el ki lesz végül a második (én lettem, és apa nyert). Aztán alighogy megebédeltünk, már indultunk is , ugyanis háromtól kezdődött a Játékkészítő és a Kriszti szerint célszerű jóval előbb ott lenni, mert nem egyszerű a bejutás. Végül tök könnyen és hamar bejutottunk, de a Krisztiékkel csak bent találkoztunk, mert ők máshol parkoltak. A műsor végül elég érdekes volt: a történetet nem csak én nem értettem, eléggé kesze-kusza volt. Viszont az szuper volt, hogy egy csomó híres énekest hallhattam élőben.
Az előadás után felmentünk a Krisztiékhez, mert apa megcsinálta nekik az internetüket, plusz rendeltünk pizzát vacsorára :)

Milán