Milán blogja

Reggel lementünk bringázni a nagyjátszóra a focipályára, amíg még senki nincs ott. Egész jól megy már a tekerés, csak az elindulás-megállás a problémás.
Ebédelni szokás szerint Újpestre mentünk és nagyon finomat talált ki a Mama mára: brokkoli krémlevest és milánói sertésbordát. Hú, degeszre ettem magamat. Ebéd után felköszöntöttük a Petit a névnapján és a számítógépébe kapott valamit, amit apa rögtön be is szerelt neki, szóval ők elvoltak a géppel, én pedig előbb a Mamát szórakoztattam azzal, hogy a telefonomon a Rajz programmal lefotóztam és mindenféle vicces rajzokat készítettem belőle, aztán megjött Julika néni és ő se maradhatott ki a karikatúra készítésből :)
Amikor hazaértünk, szinte csak percekig voltunk itthon, mert kimentünk a Krisztiért a reptérre. Szerencsére nem kellett sokat várni, a gépe is egész pontos volt és már jöttünk is haza miután őt is hazavittük. 
Itthon át kellett "költöznünk" apával az én szobámba, mert jött anyához az Erika néni masszírozni. Sebaj, addig mi elvoltunk nálam, és hatkor pedig lementünk sétálni. 
Estig még megnéztem apával a Spongya Bob mozit még egyszer és másodszorra is irtó vicces volt, főleg az éneklő-táncoló sirályok. A film után megvacsoráztam és már mentem is fürdeni, mert kilenc is elmúlt már...

Milán

Reggel anya kiment a piacra és képzeljétek, nem csak zöldségeket vett, hanem szép fehér gombokat is nekem! Node miért? Megmondom: azt találtuk ki, hogy készítünk saját gombfocit igazi gombokból! rögtön neki is láttam és két csapatra osztottam a gombokat: svájci és mexikói válogatott lesz belőlük, méghozzá úgy, hogy lefestem őket az országzászlójuk alapján. Azért ez nem könnyű, főleg a mexikói miatt, mert a közepén még egy címer is van, amit ilyen piciben elég nehéz ecsettel megfesteni... Az ebéd egész jó lett: a húsleves után tortellini volt, amit apa hozott időközben a spárból. Délután folytattam a gomb festést, és ami megszáradt, azt még le is lakkoztam! Szerintem igen szépek lettek. Uzsonnára apával melegítettünk túrógombócot, amit anya csinált délben, csak akkor már nem fért belém. Hatkor pedig én lementem sétálni a Mamáékkal, apa pedig elment moziba  a Csabával. De aztán végül mi is moziztunk anyával - itthon, ugyanis pont kezdődött a Shrek amikor felértünk. Pont vége lett és mentem fürdeni amikor apa is hazaért.

Milán

Szerencsére reggelre már jobban voltam: se lázam, se has- se fejfájásom! 
Azért biztos ami biztos itthon maradtam ma és átjött a Mama és a Döme - aki folyton ugatott, mert még neki idegen volt az itteni mászkálás kint a liftnél, plusz ahogy én játszottam vele amiatt is... Kicsit számítógépeztem is délelőtt, aztán jött anya és leváltotta a Mamát, majd jött az Ani és leváltotta anyát - aki az SZTK-ba szaladt el egy órára. Közben megmutattam az Aninak a google térképen az utcanézet nevű varázslatot és megnéztünk pár helyet így. Amikor visszajött anya, zenét hallgattunk, és közben apa is hazaért, és csinált nekem bögrés levest - mert már eléggé éhes voltam... Estig még térképezgettem és ma is játszottunk ország-várososat hármasban, aztán már beesteledett így mentem fürdeni és aludni.

Milán

Reggel ismét átvitt a Mamához apa. Délelőtt sem voltam túl aktív, de mikor lementünk ebédért, egyértelműen egyre rosszabbul éreztem magam. Fájt a hasam, a fejem, mindenem. :(
Így persze ebédelni sem volt sok kedvem és anya is hiába jött hamar, megmérte a lázam és 38 felett volt. Hazajöttünk, de a nagyszobában össze is hánytam az ágyat... Apa sem örült, hogy beteg vagyok, de hát ez van sajnos. Hatra elmentünk hát a rendelőbe, ahol úgy is sikerült egy órát várni, hogy látszólag egy gyerek volt csak előttünk... Na végül megvizsgált Györgyi néni és szerinte ez még a múlt heti megfázás szerű betegségem következménye, és felírt pár gyógyszert. Ezeket kiváltottuk, apa még beugrott a kis teszkóba ropiért, teáért holnapra, és itthon csak egy fél szelet pirítós kenyeret tudtam megenni vacsorára. Aztán kaptam lázcsillapítót és torok fertőtlenítőt és meg se fürödtem, csak megmosakodtam, átöltöztem és már le is dőltem az ágyikómba, mert nagyon fáradt voltam...

Milán

Reggel apa átvitt a Mamához és ő már sietett is munkába. Én pedig jó sok boltba mehettem a Mamával... Sok apróságot vettünk itt-ott, aztán ebédért is mentünk és ma finom volt a kaja: gyümölcsleves és halrudacskák. Még a Döme is halas kutyakaját kapott :) 
Délután nagyon korán jött anya és kiengedtük a nyuszit, aki már olyan bátor, hogy oda mert menni a Döméhez (igaz a Mama lefogta a Dömét - biztos ami biztos). Hazafelé még anyával is vásárolni mentünk - igaz csak a kis teszkóba, úgyhogy viszonylag hamar végeztünk. Itthon kicsit tanulgattam, zenét hallgattunk és már jött is apa, aki hozott nekem finom olaszkolbászos pizzát vacsorára. Estig még zászló-kitalálósat játszottam apával, aztán fürdés után még kicsit hármasban ország-városoztunk.

Milán

Reggel anyával elmentünk a suliba, az évzáróra. A tornateremben gyűlt össze az iskola minden tanulója és a szülők. Volt egy rövid műsor is és kiosztottak pár ajándékot, majd minden osztály a saját termében fojtatta az évzárót. Itt kaptuk meg a bizonyítványokat is. Sajnos az enyém "csak" jeles lett és nem kitűnő, mert tornából János bácsi négyest adott. Amúgy minden másból ötösöm volt, és én így is nagyon örültem a bizinek és mindenki ugyanígy volt vele: ez egy szuper eredmény.
A Mamához vitt a suliból anya és ma finom volt az ebéd: kukorica főzelék. Repetáztam is belőle! Később átjött a Dédi, az Ani és a Kriszti a nyuszival. A nyúl maradt is a Mamánál, de nem vehettem ki játszani sajnos. Így aztán rajzolgattam, és épp befejeztem az uzsonnát amikor megjött apa és hazahozott. Vele pedig wii-ztem, mert már rég játszottunk, és vacsira apa csinált nekem bögrés levest, aztán anyával tornáztattuk a lábunkat érdekes feladatokkal a fürdésig.

Milán

Reggel apa átvitt a Mamához és nála voltam délelőtt. A Dömével játszottam sokat és rajzolgattam is, aztán lementünk ebédért és az ovi udvarán épp kint voltak anyáék, úgyhogy a kerítésnél beszélgettünk is. Ebéd után nem sokkal pedig már jött is anya, mert ma korán ment és így korán is jött. Aztán a Dédiék is befutottak, és amikor indultak haza, akkor elkísértük őket a házukig és aztán hazasétáltunk. Itthon eszembe jutott, hogy a gyerek főzőcskézős készletemből lehetne jégkrémet csinálni, méghozzá dinnyéset, mert épp van itthon egy kis görögdinnye. Meg is csináltuk, csak sokat kell a mélyhűtőben fagyasztani, úgyhogy közben még csoki bon-bont is csináltunk a megmaradt fehércsokiból. Közben apa is hazaért. Hatkor pedig lementünk egy jó nagyot sétálni a Mamáékkal és a Dorináék pont lent voltak a kis játszótéren egy vödör vízzel és ecsetekkel és lehetett vízzel festeni a betonra. Tök jó!

Milán