Milán blogja

Ma se sokat voltunk itthon...
Reggel apával felkerekedtünk és kimentünk a Hungaroringre a Renault WSR napjára. Nagyon klassz volt! Az autók is szépek voltak, de a legjobb mégis az volt, amikor be lehetett menni a box utcába és autogramokat lehetett kérni az összes versenyzőtől. Az elején még kicsit félénken mentem oda az asztalaikhoz, de aztán nagyon belejöttem és végül majdnem mindenkitől sikerült aláírást szereznem. A legnagyobb "trófea" mégis Roberto Merhi aláírása, elvégre ő egy Forma 1-es versenyző (is) ! Mire elkezdődött a legnagyobb verseny, ahol ezek a versenyzők is indultak, átsétáltunk a fedett tribünre és ott kényelmesen tudtuk megnézni előbb a Red Bull bemutatót egy korábbi Forma 1-es autóval (jó hangos volt!), és utána a Formula Renault 3.5 rajtját és első 5-6 körét is, aztán még pár kört az egyes kanyar felé menet a másik két tribünről is és csak utána indultunk haza.
Mire hazaértünk, anya már sütötte a tegnap vett pizzákat és miután jóllaktunk, én anyával elsétáltam a Kispesti Városünnepre a Templom térre, mert jó fellépők voltak idén. De érdekes játékok is voltak, például egy hatalmas labirintus, amiben el voltak rejtve kérdések, amikre ha jó választ írtunk a papírra amit kaptunk a bejáratnál, akkor a kezdőbetűkből az jött ki, hogy KISPEST. Micsoda meglepetés... A zsebpénzemből pedig vettem egy tégely rikító zöld takonyszerű trutyit, ami szerintem irtó vicces :)
Innen a Krisztiékhez vettük az irányt, ugyanis a nyulat meg kellett etetni és kicsit kiengedni. Na az etetés még hagyján, de amint kiengedtem, örömében úgy elfutott a nyuszi, hogy alig tudtuk utolérni és végül a nagyszobai ágy mögül is alig tudtuk kipecázni :)

Milán

Ma egész napos program volt: apa céges bulija.
Tízre értünk oda egy kis strandra a Duna mellé, és addigra már páran nekikezdtek az ebéd előkészítésének. A krumplipucolásban én is segítettem, és épp végeztünk ezzel, amikor a csapat nagyobbik része elindult hajókázni. A közeli kis kikötőnél már várt minket a Hófehérke hajó, ami csak a miénk volt és lehajóztunk vele egészen a Margit sziget másik végéig, és a sziget túloldalán jöttünk vissza. Klassz volt kicsit hajózni. A strandra visszaérve rögtön mentünk is pancsolni a medencébe. Hááát elég hideg volt a víz! Számoltam háromig és sutty, belevetettem magam, és egy perc múlva már jó is volt a vízben lubickolni :)  Amikor kijöttünk a vízből, az ebéd még nem volt kész, úgyhogy leültem egy papírlappal és folytattam a saját eurovíziós vetélkedőmet... Ebéd után pedig apa elment pár órára, ugyanis neki közben épp a közelben osztálytalálkozója is volt, én pedig visszamentem a medencébe. No és képzeljétek, amikor a büfé felé mentünk, épp ott játszott hat édi-bédi kiscica és meg is lehetett őket simogatni! Nagyon cukik voltak! 
Apa pedig épp jókor ért vissza, még meg tudtam neki mutatni egy cicát, de már indult a csapat, így aztán mi is hazajöttünk, és egy kis könnyű vacsora után már mentem is fürdeni és aludni.

Milán

Jót aludtam ismét a saját ágyikómban, és mire felkeltem, apa már el is ment dolgozni, de a reggelimet azért odakészítette nekem az asztalra (nutellás kalácsot... nyami)
Délelőtt itthon voltunk, amíg anyának dolgozni nem kellett mennie, addig zenét hallgattunk. Aztán átmentünk a Kati mamához és vele kísértük az oviba anyát és egyúttal az ebédért is elmentünk és közben a Dömét is megsétáltattuk. A Mamánál rajzolgattam és írogattam a foci vébémet. Délután átjött az Ani és anya is a munkából értem jött, de mivel apa Újpestre ment a munkából, hogy segítsen szekrényt pakolni a Klári mamáéknak, ezért nem tudta őt felköszönteni az Ani, ígyhát őt hazakísértük és a könyvtárba is elmentünk. A kínaiban pedig vettünk vacsorára tésztát. Alighogy hazaértünk, jött apa is, és estig mindenfélét játszottunk.

Milán

Ma már indulunk haza, bepakoltunk (igaz nem volt nehéz, mert olyan nagyon nem is pakoltam ki), és délután környezetismeret vetélkedő volt: egy dobozból kellett kérdéseket kihúzni és időre megválaszolni. Ha nem tudtad, akkor a melletted ülő következett, ha tudtad, kaptál egy cukorkát :)
Utána indultunk haza és mikor a sulihoz ért a busz, már várt apa és anya. Rövid beszélgetés után hazajöttünk és elmeséltem a sok élményemet anyáéknak. Estig próbáltam mindenfélével játszani, ami az elmúlt napokban elmaradt: gombokkal, tablettel, a megkezdett focivébémmel...

Milán

Harmadik nap, mentünk kirándulni! Az úticél egy kertészet volt, ahol mindenféle zöldségek voltak szép sorban ültetve. Ebéd után folytattuk a kirándulást a közeli erdőbe. Egy vadász bácsi mesélt előtte és kaptunk sörétgolyókat is emlékbe.
Estig számháborúztunk : én a piros csapatba sorsoltam magam, azaz a támadók közé, ami sokkal jobb, mint védekezni és hát nyertünk is ;)
Este ismét tábortüzet gyújtottunk és énekeltünk körülötte. És ami nagyon finom volt ismét: mályva cukrot süthettünk magunknak :)

Milán

Reggeli után ebédig és aztán ebédtől vacsoráig az udvaron játszottunk. Nem lehetett ám a szobákban unatkozni! 
Volt például vetélkedő, amin nagyon ravasz feladatokat kellett megoldani, de szobánként volt egy csapat és a mi csapatunk nyert! Vagy például sokat tollasoztunk és készítettünk egyedi , mégis hasonló pólókat: egy fehér pólóra lehetett felírnia suli és a mi nevünket. Szerintem az enyém egész jó lett :)
Este is volt szuper program: diszkóztunk! Még diszkógömb is volt, és nagyon jó zenék voltak :) De játékok is voltak, például seprűtánc, székfoglaló és pohár-rakós.

Milán

Na végre itt az indulás napja! Reggel magamtól keltem, hamar megreggeliztem, de még elég korán volt, mivel csak fél kilenckor indultunk a sulihoz, úgyhogy addig is elütöttem az időmet és belekezdtem papíron egy foci világbajnokság megrendezésébe. Na ezt mondjuk csak elkezdeni tudtam, mert indulni kellett. A Mamát és Annát is elvittük autóval, ugyanis Annáék is ott találkoztak a sulinál és indultak ők is az erdei táborba - csak egy másikba, mint mi. Mi pedig amint ott volt a busz, bepakoltunk, és már indultunk is. Én hamar elsőnek felszálltam és ablak mellé ültem, de hamar megtelt a busz és integetve indultunk is Gödöllő felé, a Babat völgybe.
Elsőnek a  szép Gödöllői kastély megtekintése volt a program. Anna néni volt a vezetőnk és sokat mesélt a királyi családról, akik ott laktak néha. Mivel később már nem lesz lehetőség semmit sem venni, itt az ajándékboltban vettem 1-1 hűtőmágnest anyának és apának. A kastély után egy közeli csúcs-szuper cukrászdába mentünk, ahol fagyiztunk (én rágógumi és oreo-s fagyit kértem). Innen mentünk a szállásunkra, ahol rögtön megnézhettük a háziállatokat. Sok lovacska is volt, főleg lipicai és nóniusz fajták. Nekem a kedvencem a Predátor nevű volt, de rajta nem lehetett lovagolni, viszont másik két lovon igen és persze mindenki lovagolhatott is. Én Nózin lovagoltam. Utána nagyon érdekes jött: őzikéket lehetett etetni fűvel és szénával. De voltak malacok is és az egyik épp dagonyázott a sárban, amikor odaértünk :)  
Este pedig tábortűz mellett virslit grilleztünk. Hát ez irtó finom volt ám! Én hármat ettem, de volt aki nyolcat!
Eddig minden szuper és nagyon jól érezzük magunkat!

Milán