Milán blogja

Délelőtt lementünk hármasban a játszótérre és nagyon jót homokoztunk! Anya épített nekem egy várat, és én is lapátolhattam egy csomót (csak megint nem engedték, hogy megkóstoljam a homokot, pedig biztos finom). Viszont azt megengedték anyáék, hogy bebarangoljam kicsit a homokozót és megnézhettem, hogy a többi gyerek mit játszik. Ja, és hintáztam is egy rugós lovacskán egyedül is, és anyával is. Tök jó! Szomjoltónak egy újdonságot kaptam: citromos üdítőt, ami kicsit furi, de azért jó ízű. Ebéd után - mivel jól kifáradtam a játszótéren - egy jóóó nagyot sziesztáztam. Délután még tornáztunk is anyával, és képzeljétek, sikerült átsétálnom a nagyszoba egyik feléből a másikba úgy, hogy apa fogta a két kezemet és már csak egy picit segített! Este pedig lementünk sétálni, és lent már várt ránk a Mama, a Boti, a Kriszti és persze Soma kutya is.

Milán 

Ma szinte egész nap apával voltam, mert anya elment segíteni a Krisztinek. Legalább bepótoltuk a tegnapi napot... No de egy kicsit részletesebben: reggel még együtt reggeliztem anyával, de én még visszaaludtam kicsit utána. A tízórai után felkerekedtünk és átmentünk a Csilláékhoz, mert apa segített a Csabának egy hatalmas szőnyeget felvinni a lépcsőn a tetőtérbe. Pár percre átjött a TSS-el a két (kis)lánya a Nati és a Vicki és közben ott ugrabugrált a Lili kutyus is, és egy rövid ellenőrzés keretében a Marci cica is. Amíg apa fent munkálkodott a többi fiúval, addig a Csilla szórakoztatott, aztán mi is felmentünk és kicsit mászkálhattam a hatalmas üres területen, az új szőnyegen. Nem voltunk sokáig, mert indultunk a nagyihoz újpestre. A kocsiban kicsit elbóbiskoltam, de ahogy felértünk, rögtön felébredtem és végígjártam a lakást. Persze ebédeltem is, mert már éhes is voltam: benyomtam egy nagy tányér fincsi sóskafőzeléket. Utána kicsit rosszalkodtam: bár apa megpróbálta egy - szerinte - elérhetetlen helyre tenni a kólás poharát, de én olyan ügyes vagyok már, hogy lábujjhegyen mégis elértem és gyorsan el is vettem az asztalról, de kicsúszott a kezemből és puff, leesett a szőnyegre és kifolyt az egész. Lett nagy rohangászás, meg takarítás rögtön! Viszont aludni nem volt kedvem, bár próbáltak berakni a kis ágyikóba, úgyhogy végül hazaindultunk. A kocsiban el is aludtam és otthon folytattam is a szunyókálást egész sötétedésig. Akkor ettem egy jó nagy adag vacsorát és egész fürdésig játszottunk apával mindenfélét. Este még anya is befutott a fürdés előtt, úgyhogy innen már a szokásos mederbe tért vissza minden: fürdés - masszázs - kaja - alvás...

Milán

Ma alig voltunk a levegőn, mert nagyon pocsék idő volt. Amíg lementünk a közértbe és vissza, addig tapasztaltuk is: fújt a szél és esett az eső. Hát szörnyű, mit mondjak. Persze itthon is lehet egy csomó jó játékkal foglalatoskodni, de egy kis séta azért jó lett volna... Ráadásul apa is olyan korán elment, hogy nem ő adott reggelit és csak este jött haza, épp amikor hintáztam. Nagyon örültem neki (végre egy kis változatosság...), és a fürdésig vele játszottam.

Milán

ui.: fürdés után - kaja előtt 9340 gramm voltam... 

Tízórai előtt tornáztunk anyával, és evés után pedig lementünk a játszótérre, ahol nagyon klassz játékok vannak... például van egy szuperjó hinta is. Innen bementünk a Mamához az oviba. Amikor hazamentünk, új kaja volt ebédre: valami 'lasagne' a neve amit lazannyának mondanak és fincsi. Amikor átmentünk a Mamához, már ott volt a Dédi, a Kriszti és a Boti is. Egy csomót játszottunk a Botival, és pár órát aludtunk is mindketten. Délután feljött értem apa a Mamához, ahol még gyorsan bicikliztünk egyet a Botival, mielőtt hazamentünk volna. Otthon apa megpróbált uzsonnát adni, de én győztem, nem voltam éhes és ezt "meg is mondtam" neki. Maradt a játszás estig... Amikor pedig anya hazajött, elkértem tőle a hangszereket és azzokkal csörögtem-zörögtem egész fürdésig.

Milán

Ma korán keltem, de jó is volt, mert így nem kellett annyira rohanni a zenebölcsibe... Még a kezdés előtt benyomtam a tízóraimat, utána még volt egy kis idő, addig fent játszhattam a játszóházban, és kicsit sírtam is, amikor ott kellett hagynom az a sok szép játékot... de kezdődött a zenebölcsi... Mondjuk a zenélés azonnal megnyugtatott, szerencsére ma sokan voltunk, úgyhogy jót játszottam a többiekkel. A sok játék és zenélés teljesen kifárasztott, el is aludtam hazafelé menet... Ebéd után persze így már nem akartam aludni, inkább játszottam az ágyacskámban, aztán átmentünk a mamához és ott uzsonnáztam, aztán lementünk a Rolandékhoz és játszhattam az ő játékaival is.
Az esti sétánál viszont úgy elaludtam, hogy egész eltolódott a fürdés és vacsi...

Milán

Sajnos ma is nagyon rossz idő volt egész nap, úgyhogy többnyire itthon voltunk, és anyával könyveket néztünk, illetve én néztem, ahogy ablakot pucolt. Csak kicsit mentünk le, amíg elmentünk az ebédért, de akkor is esett az eső és elég hűvös volt. Délután új játékokat mutatott anya: pörgetett (ami tetszett) és fejjel lefelé lógatott (ami viszont nem tetszett). De zenéltünk is, én a szokásos dobocskámmal zajongtam... Ja, és anyának nagyon tetszik, hogy amikor megkérdezi "mit mond az oroszlán?" akkor úgy csinálok, ahogy az állatkertben (meg a Botitól) hallottam, és jó hangosan mondom, hogy "vááááá". Amikor apa megjött, anya elment angolra, én pedig a játékaim nagy részét aprólékosan bedobáltam a sarokba apa székéhez, de apa nem értette meg, hogy ez milyen jó játék, valamiért nem értékelte a dolgot...

Milán

Ma is sokáig aludtam, és mivel apa ma korán elment itthonról, így anya adott reggelit, és utána megint jó alaposan visszaaludtam. Tízórai után csak egy rövid séta volt, mert amilyen jó idő volt a napokban, most olyan pocsék lett hirtelen: szemerkélt az eső és hideg volt... Déltájban is csak célirányos séta volt: vásárolni mentünk és találkoztunk a Dédivel és az Anival, akikkel együtt aztán felmentünk a Mamához. Sajnos a Boti nem volt ott, mert beteg lett szegény. Este apa már otthon volt amikor hazamentünk, úgyhogy vele játszottam egész fürdésig. Hintáztam is, mert azt nagyon szeretek!

Milán