Milán blogja

Szerencsére ma már jobban vagyok. Kicsit még taknyos, és picit köhögök.
Ma is voltunk a nagyinál és ma is kaptam abból a nagyon fincsi "húsleves" nevű ebédből. Hű de jól laktam! Ja, és neki és a Petinek is bemutattam a legújabb négykézlábról előrevetődős mutatványomat. Mondhatom, osztatlan sikert arattam...
Délután anyával és a nagyival meg Soma kutyával sétáltunk, és este az uzsi után úgy bealudtam, hogy csak na. Este 10-ig aludtam! Utána egy gyors fürdés volt, de szerencsére nem olyan gyors, hogy ne tudtam volna játszani az új játékommal - egy mikiegérrel - amit a Boti és a Kriszti küldött nekem. Köszi! Nagyon fincsi a füle!

Milán

Az este elég nyűgösre sikeredett - a náthám miatt: össze vissza mászkáltam az ágyamban és egyszer már annyira tele volt az orrom, hogy anyáéknak kellett felkelni és kiszivattyúzni (amit úúúútálok, de legalább utána tudtam aludni, főleg, hogy kaptam egy kis teát apától). Délelőtt azután sokat játszottam apával, és a tízórai után apa elment vásárolni, anya meg vasalt, én meg unalmamban inkább aludtam egy jót... Délután amikor hazajött apa, érdekes mód rövíd lett a haja. Jéé. Csodálkoztam kicsit, de úgy látszik ilyen is van. Aztán később anyával lementünk sétálni (jó sokat), még a Krisztihez is el- és felmentünk.
Egy új módszert gyakorlok amúgy: négykézlábról eddig mindig csak hátrafele sikerült menni, de most azt találtam ki, hogy "berugózók" és zsupsz! előre vetem magam. Így tudok haladni előre is, bár úgy hiszem, még nem ez lesz a tuti módszer...

Milán

Mivel nem akar javulni az állapotom (takonykór), anya elvitt a doktor nénihez. A váróteremben próbáltam csajozni: a többi, ott ülő kislányra rámosolyogtam, próbáltam ismerkedni, de úgy látszik csak nekem volt vidám kedvem, mert nem adta meg a telefonszámát egyik kiscsaj se... (ritkán találkozom "korombéli" kislányokkal, ki kell használni, nem? :)) Végül nem is az én doktornénim, hanem egy másik doktor néni vizsgált meg, de nem mondott semmit, csak hogy majd meggyógyulok...
Este olyan fáradt lettem az uzsonna után, hogy játék közben elaludtam a nagyszobában a szőnyegen...

Milán

A mai egy teljesen normális hétköznap lett volna, ha ez a fránya megfázás  ne  lett volna. Orrom tele, tüsszögés-köhögés, szóval semmi jó. És az az orrszívó porszívó! Ajaj!
Pedig amúgy jól vagyok, ma péel 9-ig aludtam! Na jó, egyszer hajnalban kértem apától vizecskét, mert nagyon szomjas voltam, de az nem számít. Anya el is csodálkozott, hogy ilyen jót aludtam...

Milán 

Délelőtt tornáztunk anyával a Lara babát és az anyukáját utánozva. El is fáradtam, aludtam egy jót...
Hát utána aztán igen extra ebédet kaptam: gesztenyés-almás-csirkét! Nem semmi. Az ellátásommal nincs is gond, viszont megint taknyos vagyok, szóval előkerültek a kínzóeszközök, úgymint papírzsebkendő, orrtisztító spray, és orrszívó gép... mind a három borzalmas! Ne nevessetek! A zsepi is! Komolyan!

Milán

Délután a nagyinál egy új játékot játszottunk a Botival: én ültem a nagy fotelben (kipárnázva persze), a Boti odatartotta a fejét, én megsimiztem, ő kacagva-sikongatva hátrált, amin én is kacagtam, akkor a Boti megint közelebb jött, én megint megsimiztem a haját és így tovább, egész addig, amíg kicsit el nem durvultunk, mert akkor a Kriszti közbelépett és leállította a játékunkat...
Este anyával megnéztük, mi újság a kedvenc weboldalamon. Tök jó kis dalok, meg mesék vannak!

Milán

Délelőtt a nagyszobában játszottam egy csomót, utána majdnem délig aludtam. Mivel a babakocsim a nagyinál maradt, így kézben vitt anya ebédért, és onnan a nagyihoz. A Kriszti és a Boti is átjöttek, aztán anya elment vásárolni és a Diáért, addig a nagyi vigyázott ránk. Nagyon tetszik, ahogy a Boti sikongat! Próbálom utánozni. A nagyi is biztos élvezi, hogy versenyt sikongatunk!
Ma nagyon éhes voltam, egy csomót ettem. Meg is volt lepődve mindenki, hogy mi belém fér... Többet eszem mint a Boti! Muszáj , ha utol akarom érni...

Milán