Milán blogja

Ma felpróbáltam az Adidas melegítőmet. Nagyon szép, csak elég meleg. Reggel még hagyján, mert kicsit hűvös van... Szerencsére később már "könnyített menetfelszerelésben" mentünk át a másik házba egy kicsit játszani. Én a "pléden hempergés"-t választottam, amíg a Boti a kertben játszott mindenfélét. Az ebéd utáni etetés sajnos egyben a hazaindulás ideje is volt, amit nagyon sajnáltam, mert igen-igen jól éreztem magam ez alatt a 3 nap alatt. Kicsit sírdogáltam is az úton. Otthon pedig nem is kicsit... Még a megszokott fürdőm is alig tudott megnyugtatni.
Milán

Ma szinte egész nap a kertben voltunk. Tök jó! Vagy a "sátor" alatt voltam, vagy a babakocsiban aludtam. Anya még sétálni is elvitt a babakocsival ("kisírtam" magamnak...). A késő délutáni uzsonnám után pedig bementünk Siófokra, a főutcára mászkálni, és megnéztük a nagy tavat is. Engem a főutca teljesen levett a lábamról. Apa vitt a karjában és annyi de annyi volt a látnivaló, hogy teljesen belefáradtam. A sok ember pedig mind mosolygott rám és azt mondták, hogy "Nézd milyen édes" meg "Milyen tündéri kis baba" meg ilyenek. Próbáltam ébren maradni, de amikor visszafordultunk, már nem bírtam tovább és elaludtam. Este a fürdetésnél megint a kismedencés verzió volt, de nem volt ott apa, mert vásárolni ment, én pedig nem éreztem biztonságosnak így a fürdést, és ezt hangosan "szóvá is tettem", szóval a fürdés nagyon gyors volt... Az alvás viszont a vacsi után nem volt kérdéses, úgy aludtam mint a bunda!
Milán

Nos, ma a délelőtti etetés után bezsúfoltuk magunkat a kocsiba, és a Krisztivel és a Botival kiegészült kis csapatunk elhagyta a büdös Budapestet és meg se állt Sóstóig! Én inkább szundikáltam az úton, mert elég unalmas volt az autópálya. Megérkezés után rögtön láttam, hogy nem lesz itt semmi gond: minden csupa zöld, és hatalmas fák vannak a kertben. Hamar belaktuk a házacskát, anya megetetett, és már mentünk is a kertbe! Eleinte a babakocsiban sziesztáztam, később pedig nagyon jól elvoltam az árny-adó kis félsátramban, onnan néztem, ahogy a Boti hancúrozik a medencében, sőt egy kicsit én is pancsolhattam a lábacskámmal amikor anya odavitt. Voltunk sétálni is a város főterén, anyáék fagyiztak, és nézelődtem. Este kissé meglepő volt a fürdetés új módja: a kis kádam helyett egy felfújható kismedencében fürödtem, de végül is vicces volt, mert puha volt az alja. Egy ilyen fárasztó nap után pedig egy hatalmasat aludtam anyáékkal együtt.
Milán

Csak szólok, hogy holnap elutazunk 3 napra a Balcsira!
De mi is volt ma: délelőtt jól éreztem magam, sokat aludtam és nézelődtem a játszó-szőnyegemen. Ebéd után elmentünk közértbe, amit még úgy-ahogy elviseltem, de utána már megint egy ruhabolt jött volna, amit hevesen elleneztem... Délután voltunk kétszer is a Csilla néniéknél, illetve este is voltunk, mert felköszöntöttük a Csaba bácsit a névnapján. Odafelé sétálva ma is játszottam az aranyos macikkal a babakocsimban. A "névnapozás" után hazakísért minket a Csilla+Csaba+Lili trió. De utána a fürdésig (sőt a fürdés alatt is) csapnivalóan rossz hangulatom volt. Reménytelenül sírtam, egészen a vacsora "tálalásáig".
Milán

Délelőtt sokat aludtam - délután sokat nyűglődtem. Ilyen az élet... Délelőtt otthon kellett maradnom, mert rossz volt a lift. Délután meggyógyult a lift, így át tudtunk menni a nagyihoz. Késő délután apa is oda jött értünk és együtt sétáltunk haza. Az úton apa megmutatta, hogy a kezemmel én is tudom a babakocsira felfűzött macikat forgatni-zörgetni. Ja, ez ilyen egyszerű játék? Azt hittem nehezebb... De ha csak ennyi, akkor játszottam a macikkal, amíg pár perc múlva meg nem untam!
Milán

Ma délelőtt a Csilla néni és a Lili kutyus vigyázott rám, amíg anya kozmetikusnál volt. Azután lementünk a játszótérre, ahol már ott voltak a barátaim, és kicsit később a Boti is megjött a Krisztivel. Én többnyire aludtam, ha már homokozni nem engednek... Ebéd után nézelődtem kicsit. Délután nyűgösködtem, úgyhogy anya inkább levitt sétálni. A délutáni evéshez nem is volt túl sok kedvem, csak nyammogtam... Este is elég nyűgös voltam...
Milán

Voltam ma egy klassz játszótéren, és nagyon tetszett! Jó, még nem tudok mászókázni (még mászni se nagyon...), de néztem ahogy a fiúk játszanak és hintáztunk anyával, ja és a többi anyuka is dajkált és dicsért... szóval elkényeztettek, ami azért kinek ne esne jól!
Milán