Ma volt az idei első tanítási nap, de az első három órában nem a tananyaggal foglalkoztunk, hanem megemlékeztünk Evelinről, aki sajnos december végén elvesztette a küzdelmet a betegségével szemben és örökre itthagyott minket :((
Különösen a harmadik óra volt érzelmileg nehéz (kicsit sírtam is), amikor Kati néni jött be hozzánk és levetített egy videót, amin összeszedte az Evelinnel töltött boldog perceket, amiket megörökítettünk a kirándulásokon, táborokban...
Délután anya jött értem és nem sokat voltunk itthon, mert mentünk fodrászhoz, onnan pedig a tornára. Amikor hazaértünk, apa már itt volt és kicsit még fifáztam a vacsiig, azt még megvárta, csak utána ment haza.
Milán
